TÓTH GÁBOR: Kiút az allergiából

TÓTH GÁBOR:  

KIÚT AZ ALLERGIÁBÓL

Az ételallergiák és ételintoleranciák tárgyköre a korszerű orvostudomány legnagyobb talányai közé tartozik. Sok esetben a folyamatok tünetmentesen, „csendesen” zajlanak a szervezetben, különösen az ételintoleranciák esetében.

Tóth Gábor: Kiút az allergiából című könyve nem orvosi vagy dietétikai szakköny.

Az ételek okozta allergiák és intoleranciák mellett természetesen a légzőszervi és keresztallergiák, valamint más, kapcsolódó területek (pl. a nikkel, a latex, a napfény stb.) is helyet kaptak a kötetben. Az egészségvédő táplálkozás és a légzőszervi, illetve ételallergiák összefüggései sok érdekességet és újdonságot tartogathatnak az olvasók számára, amelyeket számtalan konkrét tanács egészít ki.

 A RENDELÉS http://e-mentes.com/

Ma már érdemes első kézből is tájékozódni az életünket közvetlenül befolyásoló, megrontó népbetegségek mibenlétéről.

Tóth Gábor – Bio Gabi: Kiút az allergiából című könyve ezt az igényt igyekszik kielégíteni, amely az egyénre szabott táplálkozásra, a természetes gyógymódokra és a lelki egyensúlyra is hangsúlyt helyez.

Részletes tartalomjegyzék:

Kiút az allergiából tartalomjegyzék

KIÚT AZ ALLERGIÁBÓL könyvajánló

Hála a kedves Hallgatóknak, érdemes volt folytatni az egészségről, étrendről, élelmiszerekről való beszélgetéseket, amelyek – remélem, már sokan megszokhatták – kilépnek a klisék világából, sőt kiléptetik a kedves Hallgatót is a komfortzónájából. Éppen ez is a céljuk.

Milyen kérdésekre keresi a választ TÓTH GÁBOR: Kiút az allergiából című könyve

• hogyan működik az immunrendszer, mik a védelem első vonalai
• az allergia és az intolerancia fogalma
• a betegség kiváltói: az allergének,
• a gének,
• az allergia tünetei gyermek- és felnőttkorban,
• légzőszervi allergiák, az allergiás nátha, a könnybe lábadt szem, atkák, gombák, asztma…,
• bőr allergiás tünetei, allergia érintésra, fullánkok…,
• táplálkozás és az allergia, ételintoleranciák, tehéntej, csecsemőkori reflux és a tejallergia, tojás…,
• keresztallergiák
• táplálékintoleranciák, a hisztamin, ízületek, migrén, hiperaktivitás
• gluténérzékenység (cöliákia), laktózérzékenység, fruktózintolerancia, galaktózintolerancia, zöldség-, gyümölcs- és fűszerallergiák, élelmiszer-adalékanyagok
• életmód és allergia, mit tegyünk, mit ne tegyünk

.

A RENDELÉS LEADHATÓ: http://e-mentes.com/
http://e-mentes.com/kiut-az-allergiabol.html

Kérem kattintson a részletes információkért.

A RENDELÉS LEADHATÓ:  http://e-mentes.com/kiut-az-allergiabol.html

SEBESTYÉN BALÁZS-TÓTH GÁBOR: E-mentes övezet 2, avagy több mint reggeli?

SEBESTYÉN BALÁZS-TÓTH GÁBOR:  

E-mentes övezet 2, avagy több mint reggeli?

az E-mentes övezet első kötete óta ismét összegyűlt egy jókora ismeretanyag, amit megosztásra érdemesnek tartottunk Sebestyén Balázzsal. 

Második riportkönyvünk az E-mentes övezet 2, amelyben, az élelmiszeripar „titkos aktái” mellett, számos izgalmas táplálkozási területet érintünk, elméleti és gyakorlati tudnivalókkal…

 A RENDELÉS http://e-mentes.com/

E-mentes övezet 2, avagy több mint reggeli könyvajánló

Hála a kedves Hallgatóknak, érdemes volt folytatni az egészségről, étrendről, élelmiszerekről való beszélgetéseket, amelyek – remélem, már sokan megszokhatták – kilépnek a klisék világából, sőt kiléptetik a kedves Hallgatót is a komfortzónájából. Éppen ez is a céljuk.

Miért született meg az E-mentes övezet 2, avagy több mint reggeli?

Közkívánatra született e könyv:

amelyben elérhető a műsorban elhangzott számtalan

• hasznos szakmai információ, tanács,
• megoldás és ötlet a határainkon innen és túl élők számára,
• olvasmányos, közérthető, kibővített formában,
• csokorba gyűjtve, receptekkel együtt.

Milyen kérdésekre keresi a választ SEBESTYÉN BALÁZS-TÓTH GÁBOR: E-mentes övezet2, avagy több mint reggeli

Az első kötetben a gasztropszichológia titkaiba nyerhettünk bepillantást, korántsem a teljesség igényével. Emellett átfogó kérdésekkel foglalkoztunk, mint például a sporttáplálkozás, súlycsökkentő étrend alapjai, gyermekek és idősek étrendje, vagy az immunrendszert erősítő ételek. Foglalkoztunk még konkrétabb témákkal is, mint a csokoládé és kávéfogyasztás, a kókuszzsír, vaj és margarin kérdés.

Nos e felépítettség jellemzi e második kötetet is, kérdés-felelet jelleggel, fókuszpontban továbbra is, sőt egyre mélyebben, az élelmiszeriparral és a reklámpszichológiával.

Szeretnénk konkrétan szólni 

• az üdítő- és energiaitalokról, 
• a PET palackról és más csomagolóanyagokról, 
• a tartósítószerekről és tartósítási eljárásokról. Ez utóbbin belül a szárítás, hőkezelések, vákuumsűrítés, liofilezés, hűtés és fagyasztás kerül elő. 
• beszélgetünk a vegán étrenddel kapcsolatos legújabb fejleményekről, 
• egyes, kevésbé ismert vitaminokról és nyomelemről, a fitokemikáliákról.

Szót ejtünk 

• az otthoni konyhatechnikáról (a kuktától a lassú párolóig), 
• edényeink anyagminőségéről, 
• a higiéniáról, 
• baktériumokról és gombákról,
• tárgyaljuk a vashiány és B12 hiány okait, 
• beszélünk a magtáplálkozásról, 
• a sörélesztőről, homoktövisről, és számos más hasznos nyersanyagról,
• a kényesebb témákat sem kerüljük el, mint a szója-kérdés, a fitoösztrogének, 
• a haspuffadás, 
• vagy a mikrohullámú sütő,
• a tartalmi részt az életidő- és életerő-gazdálkodás lelki területe zárja.

A könyv végére pedig több, szakmai részt tartalmazó mellékletet tettünk.

.

A RENDELÉS LEADHATÓ: http://e-mentes.com/
http://e-mentes.com/e-mentes-oevezet-2.-.html

Kérem kattintson a részletes információkért.

A RENDELÉS LEADHATÓ: http://e-mentes.com/e-mentes-oevezet-2.-.html

Az édes íz bűvöletében – cukor káros hatásai

Cikkünkben megismerheti az cukor káros hatásait a szervezetünk számára. Tájékozódhat a mesterséges édesítőszerek hatásairól. Megismerheti a forradalmian új egészséges édességet, mely nemcsak kiküszöböli a fehércukor káros hatásait, de jótékony ásványi anyagokat, vitaminokat is juttat a szervezetbe.

Sokkoló adatok

Az emberiség táplálkozásában történelmileg visszapillantva, az édesítés, az édes ízű élelmiszerek kiemelkedő fontosságot kaptak. A cukorrépa és a cukornád termesztésével terjedt el a finomított fehércukor. Ettől kezdve olyan betegségek kezdtek mutatkozni az embereken, melyek azelőtt szinte ismeretlenek voltak. A múltban a cukorbajt alig ismerték, a századfordulón 1 ezrelékes gyakorisággal fordult elő. Az 50-es évektől kezdett rohamosan emelkedni a cukorbetegek száma, elsősorban az iparilag fejlett országokban. A cukorfogyasztás hazánkban kb. 10 dkg/fő/nap! Ma a világon több, mint 50 millió, Magyarországon pedig mintegy 350-400 ezer cukorbeteg van. (Falun a lakosságnak több, mint 1 %-a, városokban 3-4%-a)

Miért káros, ha finom?

A legtöbb ember a cukor káros hatását csak a fogszuvasodásban látják. Érdemes megismerni egyéb káros hatásait is, melyek sokkal rosszabb jövőképet festenek.
 

A finomított kristálycukor egyszerű cukor, gyorsan a véráramba kerül. Ilyenkor a szervezet védő mechanizmusa lép működésbe, a hasnyálmirigy inzulint kezd termelni. Hosszabb távon azonban sejtjei elfáradnak és a megterhelt szerv nem tudja ellátni feladatát. Ennek következménye a cukorbetegség. Az inzulintermelés étvágyat is kivált, ami túlzott evéshez, elhízáshoz vezet. A nassolási vágy emiatt alakul ki! A felesleges cukor a szervezetben zsírszövetet képez és lerakódik a kevésbé használt testtájakon. Cukor káros hatásai közé tarozik még, hogy alig tartalmaznak rostanyagot, így többet tudunk enni belőlük, mint a rostban gazdag táplálékokból. Ezáltal megterheljük gyomrunkat és emésztőszerveinket, ráadásul a rostszegénység miatt székrekedés is előállhat. A cukor sem vitaminokat, sem ásványi anyagokat nem tartalmaz, így feleslegesen égeti a szervezetet, csak üres kalóriát ad. Fontos tudni, hogy a cukor akkor sem válik egészséges táplálékká, ha azt vitaminokkal és ásványi sókkal egészítik ki – lásd a barna cukrot. A szervezetbe kerülve kiüríti a B₁-vitamin raktárát is.

Cukor káros hatásai – A fizikai és szellemi rendellenessége

A fizikai és szellemi rendellenességek összefüggésbe hozatók a finomított cukor fogyasztásával. A vérben lévő szabad cukrok csökkentik a fehér vérsejtek jó működését, a már meglévő szívbetegséget súlyosbítják, rövidítik az élettartamot, magas vérnyomást és szervi zavarokat okoznak. A magas vércukorszint hatására a vérben felszaporodnak a vérzsírok, ami hasonló hatású, mintha koleszterin tartalmú élelmet ennénk. 10% koncentráció felett irritálja a gyomor nyálkahártyáját és fokozza a gyomornedv elválasztást. Érdekes, hogy az epekő és a vakbélgyulladás gyakori a cukrozott élelmeken élő országokban, míg szinte ismeretlen az ilyen táplálékokat nem ismerő egyszerű néptörzsek körében.
 

Az a finom süti ebéd után…

Az ebéd utáni süti kellemessé teszi az étkezés befejezését. De sajnos a cukor legfontosabb tulajdonsága, hogy erjedést okoz a gyomorban, ahol az ételt a baktériumok megerjesztik. Az erjedéshez kell: cukor /erjeszthető szénhidrát/, mikroorganizmus /levegőben található, illetve a táplálékon megtelepedő élesztők és baktériumok/ és idő. Az erjedés során keletkező bomlástermékek /alkohol, savak, gázok/ nemcsak a bélrendszer és a gyomor nyálkahártyáját károsítják, hanem bekerülve a májba, majd a véráramba, az agyfunkcióinkra is károsan hatnak, ezáltal szellemi erőinket csökkentik. A máj mellett másik fontos kiválasztószerv a vese is terhelődik. Fontos tudnunk, hogy az erjedés hatása nem azonnal mutatkozik meg, hanem évek alatt lassan őrli fel a szervezetet miközben gyakran rossz közérzetet, emésztési problémákat, később szervi panaszokat okoznak. Erjedést idéz elő a fehérje és a cukor illetve a fehérje és a gyümölcs párosítás.
 

Legalább a méz egészséges??

A méz – bár jóval értékesebb mint a fehércukor – fogyasztása során is erjedés indulhat meg a gyomorban. Helytelen tehát az a hozzáállás, hogy a cukrot nagymennyiségű mézzel helyettesítjük.

Nem hozhat megoldást a mesterséges édesítőszerek használata sem. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak, de már néhány édesítőszernek – mint pl. a ciklamát, szacharin – kimutatták rákkeltő tulajdonságát.
 

A fehércukor alternatívái: a light-os termékek megoldást jelentenek?          

A gyümölcsökben lévő cukrok, illetve ezek rendszeres fogyasztása nem okoz a finomított cukorhoz hasonló tüneteket. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyümölcsökben nem a károsabb glükóz, hanem a hasznos fruktóz azaz gyümöcscukor dominál. (A fruktóz a vérkeringésben hosszantartó egyenletes vércukorszintet biztosít és nem terheli meg a hasnyálmirigyet. A gyümölcscukor másik előnye, hogy nem okoz erjedést – ellentétben a glükózzal.) Másrészt pedig még nagyobb mennyiségű gyümölcs fogyasztása esetén – a gyümölcs magas víztartalma miatt – sem fenyegeti szervezetünket az a veszély, hogy egyszerre sok cukorral kell megbirkóznia. Az édesítés új formája a forradalmi OKOS ÉDES biocsicsóka-sűrítmény, mely gyümölcscukorban gazdag, nem okoz erjedést, sőt gyógyító, immunerősítő hatású, és másfélszer édesebb a méznél, így édesítésre, süteményekbe is használható, és még finom is!!

„SZÉNHIDRÁT-KARMESTEREK”, avagy
LEGYEN EGÉSZSÉGES, AMI ÉDES!

„Koncentrálunk egészségére!”

Sokszor megkerestek bennünket az elmúlt 20 évben, hogy a háziasszonyok mivel édesíthetnek, mit adhatnak nyugodt szívvel gyermekeiknek?

Munkánk során már régóta szerettünk volna valami hasznos, egészséges alternatívát találni. Ez végre sikerült 2013 novemberében, amikor is – Új Fejezet nyilt a hazai gyártású tudományos Édesítőanyagok terén! Egy magyar egészségmegőrző biotermék, hazai ökológiai gazdaságból, több évtizedes magyar tudományos kutatói-fejlesztői munkával (egyetem, kutatóintézet, kórház) és minősített fejlesztőüzemi kísérletekkel, több évtizedes hazai, speciális termelési és feldolgozói tapasztalattal – a magyar emberek egészségének védelmében.
 

Kezdetek

A biocsicsókának és abból készített termékeknek a megelőzésen túl kiemelkedő orvosbiológiai jelentőségük van – ezt harminc éve publikálják itthon és külföldön, nagy szakmai érdeklődés mellett. A szakemberek (orvosok, dietetikusok, táplálkozásbiológusok stb.) ajánlják a fogyasztásukat, rendszeres fogyasztásának jó hatásait sok klinikai kísérlettel igazolták a hazai kórházakban is (cukorbaj, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, rákbetegségek, köszvény, májbetegségek, alkoholbetegség, idegrendszeri egyensúly, sporttáplálkozás, gyermekek egészségvédelme, gerontológiai kutatások stb.).

Az inulindús biocsicsóka-sűrítmény „száz jó hatása”                                                                   

Már több éve kapható az Okos Élet inulindús biocsicsóka-sűrítmény mely immunerősítő, cukorbetegeknek ajánlott, jótékony hatást fejt ki a hasnyálmirigyre, segíthet a vércukorszint csökkentésében. A szív- és érrendszer tisztításában, koleszterinszint csökkentésben is jótékony hatású.

Az Okos Élet készítmény az elmúlt években „bizonyított” és sok család számára a mindennapok hasznos segítője lett, az egészségtudatos táplálkozás terén, igazolva a szakirodalmakban is jelzett előnyös hatásokat és megfigyeléseket.

Végre egy egészséges édesség!!!

És elérkeztünk a jelenig, amikoris 2013 októberében sikerült egy méznél is édesebb, egészségmegőrző új biotáplálék és édesítőanyag kifejlesztése, a fehércukor káros hatásai nélkül!!
Gyermekeinknek is nyugodtan adható, számunkra is egészséges édesség
az OKOS ÉDES!!!

Az OKOS ÉDES készítmény kifejezetten édes ízű, másfélszer édesebb a méznél, juharszirupra, melaszra, karamellre egyaránt emlékeztető, sűrű, mézszerűen folyó, rendkívül ízletes termék, az első hetek fogyasztói benyomásai alapján.

A biocsicsóka-sűrítmények egészségmegőrző édesítőanyagoknak minősülnek, magasan meghaladják például a barnacukor, a nyírfacukor (xilitol), az eritritol, és a finomított szirupok (pl.: tápióka-, agavé, stb.) hasznosságát beltartalmi értékükben. Fogyaszthatók önállóan és gyógyteába, növényi tejbe, ételekbe, süteménytésztákba keverve. A hőkezelést jól tűrik.

Az egészségtudatosan élő emberek számára nehézséget jelenthet az egészséges édesítés, a répacukor kiváltása, melyet az OKOS ÉDES készítmény nagyrészt megoldhat. A jelenleg használt kristályos fruktóznak is sokkal előnyösebb alternatívája, mivel a csicsóka anyagai „karmesterként” osztják el és segítik hasznosulni a szervezetben az egyébként is lassabban fölszívódó gyümölcscukrot, illetve a vele együtt elfogyasztott más tápanyagokat. Végső soron ez a csicsóka egyik „nagy titka” (hosszú távú szellemi és fizikai teljesítménymegtartó hatás).

Kiemelkedővé teszi a készítményeket prebiotikus, bélvédő, immunerősítő hatásuk. Csak a hasznos mikroflórát táplálják, kiemelten a Lactobacillus és Bifidobacterium kultúrákat: „enyhe anyatej-hatásuk”, illetve „joghurthatásuk” van, emellett igen magas az ásványi anyag- és nyomelemtartalmuk. (Csecsemőknek, kisdedeknek 1 éves kortól adhatók.) Hozzáadott cukrot, tartósítószert nem tartalmaz, bármilyen hihetetlen, mert nagyon édes, de ez a természetes formája!

Az OKOS ÉDES termék szénhidrát-tartalmának jelentősebb része gyümölcscukor, emellett inulint is tartalmaz mintegy 8-10%-ban, valamint a biocsicsóka kulcsfontosságú, különleges és egyedi „élelmiszer-mátrixát” (benne vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és pektineket). Az inulindús és fruktózdús termékek emésztése inzulint jellemzően nem igényel, ami szinte páratlan jelenség a „cukrok” világában. A finomított (fehér, kristályos) fruktóznál vagy gyümölcscukornál jóval értékesebbek. A csicsókavelő és -sűrítmény javítja a kenyér biológiai értékét is, tartósabb, jobb ízű lesz.

Mind tudományos, mind fogyasztói oldalról is komoly eredménynek számít, hiszen biominősítésű, egészségmegőrző édesítőanyagként beépíthető a mindennapi étrendbe. Az OKOS ÉDES termék hűtést felbontás után sem igényel, és a mézekhez hasonló állaga miatt eltarthatósága legalább 1 év.

Alkalmazásuk: naponta 2-3 alkalommal, főként reggel és este ajánlott, étkezés előtt, közben vagy után, egy mokkás vagy teáskanállal. A két termék (Okos Élet, OKOS ÉDES) egymással tetszőleges módon keverhető, egymás előnyös hatásait fokozhatják.

A világpiacon illetve hazánkban is az inulin illetve a biocsicsóka-sűrítmények 1 grammját mintegy 100-szoros áron jegyzik a normál répacukor aktuális árához képest. Az új fejlesztések ehhez képest sokkal gazdaságosabb megoldást kínálnak a prebiotikus, immunerősítő hatás érdekében (mintegy a világpiaci ár tizede, 10-14 Ft/g inulin + a biocsicsóka értékes szinergens anyagai).

Olvasson további jótékony hatásokról alábbi cikkünkre kattintva!
 

Egy üveg sűrített biotermék mintegy 4 kg hazai biocsicsókából készül, és mértéktartó használat mellett 2-3 hétre elegendő egy fő számára. Napi 20-30 gramm (2-3×1 teáskanálnyi) sűrítmény elég a jótékony hatásokhoz.

A termék eszmei értékét a biominősítés is emeli, szem előtt tartva a környezettudatosságot, a természet védelmét, előnyben részesítve a kíméletes gazdálkodási formát. (A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítványával, HU-ÖKO-01)

Felhasznált szakirodalom:
Tóth G.-Varga M.: Édesítsünk okosan
John Yudkin: Az édes-vészes cukor
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság: Kalóriamentes, mesterséges édesítőszerek kutatásának, gyártásának és felhasználásának helyzete és perspektívái
Obál Ferenc: Az emberi test II.kötet
Bíró-Lindner: Tápanyagtáblázat
 

Tóth Gábor
okl. élelmiszeripari-mérnök

Minden jog fenntartva!

Kép
www.morguefile.com
ID-10017101-by-m_bartosch-www.freedigitalphotos.net images Oils_Sauces_and_Dres_g269-Bottle_Of_Olive_Oil_With_Olives_p17101.html.jpg
ID-100177573 www.freedigitalphotos.net images by stockphoto mischievous-look-of-a-young-woman-with-fruits-photo-p177573.jpg

SEBESTYÉN BALÁZS-TÓTH GÁBOR: E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?

SEBESTYÉN BALÁZS-TÓTH GÁBOR:  

E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?

Mindennapi étrendi dilemmáink és a gasztropszichológia
RECEPTEK és hasznos tippek – BioGabitól
Ami az E-mentes övezetben elhangzott és ami nem…

 A RENDELÉS http://e-mentes.com/

E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma könyvajánló

Világunkban a helyes táplálkozáshoz mindenkinek értenie kell egy kicsit. Az élelmiszeripar kettős játékot játszik, és ez a polgár bőrére mehet. Hasznos tisztában lenni a belső folyamatokkal, összefüggésekkel az élelmiszergyártás és a táplálkozás terén, hogy ezek ismeretében jó döntéseket hozhassunk az egészségünket érintő kérdésekben.

Ezért született e riportkönyv, amelyben Sebestyén Balázs kérdezi Bio Gabit, alias Tóth Gábor táplálkozáskutatót, akivel ‒ műsorvezető kollégáikkal együtt ‒ három éven át, hétről hétre beszélgettek a legaktuálisabb kérdésekről, a legfrissebb szakmai eredményekről, a fogyasztói dilemmákról a Morning Show E-mentes övezet című, nagy sikerű rovatában.

Miért született meg az E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?

Közkívánatra született e könyv, amelyben elérhető a műsorban elhangzott számtalan hasznos szakmai információ, tanács, megoldás és ötlet a határainkon innen és túl élők számára, olvasmányos, közérthető, kibővített formában, csokorba gyűjtve, receptekkel együtt.

Ennél azonban még többről is szó van. A könyv készítése közben mintegy életre kelt, és így különálló, bővített műként jelenik meg, amely mindenki számára haszonnal forgatható, aki szeretné „E-számoktól mentesen”, tisztábban látni a jelenségeket.

Milyen kérdésekre keresi a választ SEBESTYÉN BALÁZS-TÓTH GÁBOR: E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?

Mit jelent a gasztropszichológia? Miért van annyi étrendi irányzat? Melyik E-számmal kell vigyáznunk? Igyunk-e tehéntejet, együnk-e párizsit? Mit tegyünk, ha emésztési problémáink vannak? Valós-e a gluténpánik, és milyen kenyeret vásároljunk? Ehetünk-e fagylaltot, és miből készül a csokoládé? Miért hiperaktív a gyerek, és miért migrénes a szülő? Milyen vizet igyunk, jó-e a rendszeres kávézás? Bízhatunk-e a biotermékekben? Mit együnk, ha sportolunk vagy fogyni szeretnénk? Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket? Mi a hosszú élet titka?

.

A RENDELÉS LEADHATÓ: http://e-mentes.com/

Sebestyén Balázs – Tóth Gábor

E-mentes övezet 2. 
avagy több mint reggeli

az E-mentes övezet első kötete óta ismét összegyűlt egy jókora ismeretanyag, amit megosztásra érdemesnek tartottunk Sebestyén Balázzsal. Megjelent a mintegy 300 oldalas E-mentes övezet 2., avagy több mint reggeli című második riportkönyv!

Kérem kattintson a részletes információkért.

A RENDELÉS LEADHATÓ: http://e-mentes.com/

Az E-számokról őszintén

Tóth Gábor

Az E-számokról őszintén

Milyen jövőt szán nekünk és gyermekeinknek az élelmiszeripar?Milyen veszélyeket hordoznak magukban az adalékanyagok (E-számok)? Megérett, leszedték és megették, így történt régen. És ma?…

Tovább a vásárláshoz »

És ma: megérik, leszedik, zúzzák, hőkezelik, enzimesen bontják, préselik, derítik, tükrösre szűrik, besűrítik, tárolják, szállítják, vizezik, cukrozzák, aromásítják, szénsavval dúsítják, csomagolják – és végül megitatják velünk. Erről szól Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén – Élelmiszereink árnyoldalai című könyve.

Az élelmiszeripar alaptevékenysége ma a következő: a természetes állapotától megfosztott, elemeire bontott és átalakított nyersanyagrészeket ismét " összeragasztják ", e-számokkal dúsítják s így egy újfajta élelmiszer áll elő.

Az összerakás azonban nem olyan könnyű, hiszen különböző színű, állományú és oldhatóságú rendszerekről van szó. Ekkor kerül elő a laboratóriumból az emulgeátor, stabilizátor, állományjavító vagy a csomósodásgátló anyag. A szín-és ízprofilt színezékekkel és aromákkal, a méretet térfogatnövelővel, a tartósságot tartósítószerekkel biztosítják. Az adalékanyagok (e-számok) egyre szélesedő tárháza az eladhatóságot, a gyártó érdekeit szolgálja, a szolgálatkész, fogyasztóbarát gyártó " mindent a vevőért " ideológiája sajnos a legtöbbször csak felszín.

Sokan úgy gondolják, minden adalékanyag ártalmatlan és semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár rendszeres, naponkénti bevitelük a szervezetünkbe. Ez az egyik véglet. Mások minden adalékanyagtól kategorikusan elhatárolódnak, sőt jelentős részükkel kapcsolatban komoly egészségkárosító hatásokról beszélnek. Ez a másik véglet. A szakemberek szerint egy adalékanyag csak akkor kerülhet forgalomba, ha egyértelműen bizonyítják ártalmatlanságát. Ez azonban fordítva is igaz: egy forgalomban lévő vegyületet csak akkor vonnak ki véglegesen a közfogyasztásból, ha bizonyítást nyer az egészségre való ártalmasság ténye. Egy ilyen betiltás azonban sokszor várat magára, mivel egy egy idegen anyagra minden szervezet másképp reagál, a tudománynak viszont statisztikailag igazolható, orvosi tapasztalatokkal alátámasztott bizonyítékokra van szüksége, ami annyit jelent, hogy kis híján népbetegséget kell kiváltson.

A nyugati szakirodalmak egyre másra egészségügyi kockázatokról számolnak be, míg a hazai szakirodalmak az " aggodalomra semmi ok " elvet érvényesítik. Ez utóbbi valamelyest érthető is, hiszen gondoljuk csak el, mi történne, ha a szakma megalapozottnak ismerné el például az aszpartámról (E951-neurológiai panaszok), szacharinról(E954 ), nitritről(E249-250 rákkeltő hatás), egyes színezékekrők, tartósítószerekről szóló híradásokat. Ez esetben a fogyasztói bizalmatlanság olyan kaotikus állapotot idézne elő, amely gyakorlatilag megbénítaná az élelmiszer kereskedelmet.

Korunkban a legtöbb betegség sok tényező összhatásaként előálló kórkép. Ebből adódóan utólag igen nehéz megállapítani, hogy a számos tényező közül melyik és milyen tényező okozta a kialakult betegséget. Ráadásul vannak olyan kockázati tényezők, melyek általunk nem befolyásolhatók, kivédhetőek ( környezeti szennyeződések, vegyi terhelések… ) A táplálkozás nem ezek közé tartozik. Személyesen dönthetjük el, mit veszünk, mit teszünk családunk asztalára. Aki semmit nem tud arról, éppen mit eszik, az végtelenül kiszolgáltatott.

A magyar élelmiszeripar előírja a megfelelő fogyasztói tájékoztatást, ez azonban csak a csomagolóanyagon fellelhető jelölésekre korlátozódik, nem pedig azok élettani hatásaira. Az adalékanyagok általában nem önmagukban, hanem más kockázati tényezőkhöz társulva, genetikai hajlam függvényében okozhatnak nagyobb megbetegítési valószínűséget. Egy részük ártalmatlan, más anyagok ugyanakkor " szükséges rosszként " vannak jelen élelmiszereinkben.

Kinek ajánljuk az E-számokról őszintén című könyvet?

• azoknak akik szeretnének minél természetesebben táplálkozni,
• azoknak akik szeretnének végre az E-számok útvesztőiben eligazodni,
• azoknak akik nem szeretnék több káros anyaggal terhelni szervezetüket,
• azoknak akik szeretnék végre megkülönböztetni , hogy melyik adalék káros, és melyik ártalmatlan,
• azoknak akik szeretnének egy szép ajándékot szeretteiknek.

Kinek NEM ajánljuk a könyvet?

• azoknak akik nem akarnak változtatni életmódjukon, rossz szokásaikon,
• azoknak akik azt vallják, hogy „csak egyszer élünk” és megtesznek mindent, ennek az egynek a megrövidítéséért.
   

Mennyit ér Önnek az egészsége?

Megér 2-3 doboz cigeretta árát? Esetleg egy nagy hamburger (összetétel többek közt: polifoszfát, nátrium nitrites pácsó, natrium nitrit, aromák, nátrium-glutamát, kárminsav, kalcium-szteaoril, natrium-acetát ) és egy nagy light-os kola (karamell, aceszulfám-K, aszpartám, natrium-citrát, foszforsav, citromsav, natrium-benzoát) árát?

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bevezetés
2 Kulisszák mögött
2.1 Ingatag alapok
2.2 Döntő változások
2.3 Az értékesítés művészei
2.4 Minden rossznak gyökere
2.5 A szabadság látszata
2.6 Veszélyes eszközök
2.7 Kettőn áll a vásár
2.8 Alapvető összefüggések
2.9 Bizonytalan mérték
2.10 Felborított egyensúly
2.11 Gyémánt vagy grafit?
2.12 Egy új helyszín: a laboratórium
2.13 Hazug étkek
3 Élelmiszereink kozmetikumai
3.1 Megnyerő ideológia
3.2 A sminkelés eszközei
3.3 Egy kis történelem
3.4 E-számok labirintusában
3.5 Titkok tudói
3.6 Hivatalos álláspont
3.7 Megrázó kísérletek
3.8 Szomorú valóság
3.9 Kételyek és kérdések
3.10 Nincs pardon
3.11 A kémia vasszabályai
3.12 Előny a gyártónál
3.13 Fogyasztói tájékoztatás, mint utópia
3.14 Hírhedt lista
4 A befolyásolás mesterei
4.1 Aromák
4.2 Felfokozott ízek, avagy: ízfokozók
4.2.1 Nátrium-glutamát (E 621)
4.3 Az élet illúziója: színezékek
4.3.1 Természetes színezékek
4.3.2 Mesterséges színezékek
4.4 A tárolhatóság ára: a tartósítószerek
4.4.1 A szalicil felemelkedése és bukása
4.4.2 A két favorit: benzoesav és szorbinsav
4.4.3 Daganat vagy kolbászmérgezés? A nitrát és a nitrit
4.4.4 Egyéb tartósítószerek
4.4.5 A tartósítószer mentes befőzés alapszabályai
4.5 Antioxidánsok
4.5.1 Természetes antioxidánsok
4.5.2 Mesterséges antioxidánsok
4.6 Étkezési savak
4.7 Elkeserítő vegyületek: az édesítőszerek
4.7.1 Kezdeti nehézségek
4.7.2 Édesítőszerek csoportosítása
4.7.3 A titokzatos szacharin
4.7.4 Hírek a ciklamátról
4.7.5 Az elhíresült aszpartám
4.7.6 Egy újabb lehetőség: K-aceszulfam
4.7.7 A narancs és a kémikus esete: E 959
4.7.8 Tényleg fogyókúrás a „light” termék?
4.7.9 Egyéb mesterséges édesítőszerek
4.7.10 Természetes édesítőszerek
4.7.11 Az édes íz várható jövője
4.8 Keserű ízű anyagok
4.9 Az adalékanyagok krémje: állománymódosítók
4.9.1 Algakivonatok (tengeri moszatok)
4.9.2 Maglisztek
4.9.3 Növénykivonatok
4.9.4 Gyümölcskivonatok
4.9.5 Erjesztési termékek
4.9.6 Cellulózszármazékok
4.9.7 Keményítőszármazékok
4.9.8 A tejfehérje (kazein), mint adalék
4.9.9 Szójafehérjék
4.9.10 A csodazselé: a zselatin
4.9.11 Az emulgeátorok
4.9.12 Egyéb állományjavítók
4.10 A levegőért is fizetünk? – Térfogatnövelők
4.11 Sütőipari adalékanyagok
4.11.1 A búza tragédiája
4.12 Egyéb adalékanyagok
4.13 A csecsemők és kisgyermekek kilátásai
4.14 Az élelmiszer feldolgozás problémás kérdései
4.15 Út a megoldás felé
1 táblázat Az élelmiszer-adalékanyagok E-számai és feltételezett hatásai
2 táblázat Az egészséges hat hónapnál fiatalabb csecsemők tápszereiben engedélyezett adalékanyagok
3 táblázat Az egészséges csecsemők és kisgyermekek elválasztási élelmiszereiben engedélyezett adalékanyagok
4 táblázat Gyermekeknek kifejezetten nem ajánlott adalékanyagok

MEGRENDELÉS

Kérem kattintson a részletes információkért.

Termékeink a következő oldalon megrendelhetőek: e-mentes.com

Tovább >> Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén – Élelmiszereink árnyoldalai

Mit és hogyan egyek? A tudatos táplálkozás oszlopai avagy hogyan szoríthatóak vissza a betegségek?

A tudatos táplálkozásnak komoly megelőző, egészségvédő szerepe van. A statisztikák szerint korunk megbetegedéseinek legalább 50 %-a visszaszorítható volna helyes étrenddel, de a betegségek akár 85%-a összefügghet valamilyen módon az étrenddel bevitt anyagokkal. De mit is nevezünk helyes étrendnek és – mindenekelőtt –mit is jelent egyáltalán ez a szó:„élelmiszer”?  Ismerkedjen meg írásunkban az egészséges táplálkozás alapelveivel, hogy megőrizhesse egészségét! Mit együnk reggelire, ebédre, vacsorára és mikor igyunk?

Lesújtó hazai helyzet

Az elhízással foglalkozó legfrissebb jelentés szerint az Európai unióban a magyarok a legkövérebbek, hiszen a lakosság közel 30%-a elhízott. Az okok között keresendő természetesen a sok szénhidrát- és zsírfogyasztás, valamint a kevés zöldség és gyümölcsfogyasztás, ezeken túl meglepő módon a túlzott alkohol fogyasztás is szerepet játszik. Az elhízás nagy terhet ró a szívünkre is. Tegyünk magunkért tudatos táplálkozássa – Tanuljuk meg mit és hogyan együnk?

Méregtelenítés, béltisztítás speciális élelmi rostokkal itt olvashat róla »

Idősebb korban gyakran megjelenik a 2-es típusú cukorbetegség, melynek fő oka a sejtek inzulinnal szembeni fokozott ellenállása, rezisztenciája. Az inzulinrezisztencia csökkenthető, ha rendszeresen mozgunk, mivel a vércukorszint normalizálódik, a cukoranyagcsere egyensúlya könnyebben beáll, a sejtek pedig hatékonyabban képesek ilyenkor felvenni az éltető szőlőcukrot. 
 

A vércukor- és koleszterinszintünkre jótékony hatást gyakorolhat az OKOS ÉLET BIOCSICSÓKA SŰRÍTMÉNY 
 

Nemcsak szív- és érrendszerünk, hanem az ízületeink és csontjaink is megérzik a hiányos táplálkozás következményeit. Keveset gondolunk azonban arra, hogy a sok szénhidrát és zsír fogyasztás mellett kevés a szabályozó vitamin és ásványi anyag. Ezek hiánya a bőrünkön is jelentkezik.

A probléma tehát kettős: a bőrszövetet rossz irányban befolyásoló anyagok túlsúlyban vannak, míg a védő komponensek hiánya jellemző.

Mit nevezünk valódi élelmiszernek?
 

Élelmiszernek nevezünk minden olyan növényi, állati és ásványi eredetű anyagot, amely nyers vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. A valódi, egészségvédő élelmiszer a „fogyaszthatóságon” túl optimális tápanyag összetételt, könnyebb emészthetőséget, hatékony felszívódást és beépülést, valamint a kiválasztó szervek tehermentesítését is jelenti egyben. A helyes táplálkozás hatékonyabbá teszi a mentális, szellemi funkciókat: segíti a jó felfogó- és döntésképesség illetve a memória megtartását, mindeközben megfelelő közérzetet, frissességet, „jó életérzést” is kölcsönöz a szervezetnek.

Magas  vitamin és ásványi anyag tartalmú a speciális igényeket kielégítő 
OKOS MAGOS NŐI FORMULA valamint a FÉRFI FORMULA

Sajnos nem minden élelmiszer felel meg az előbb felsorolt kívánalmaknak, ezért is kell elkülönítenünk az ún. egészségvédő élelmiszerek csoportját az emberi fogyasztásra alkalmasnak minősülő „élelmiszerek” tárgykörén belül. Fontos azonban tudni, hogy egy-egy élelmiszer nem mindenki számára „optimális” vagy egészséges, hanem egyedileg kell szemlélni az étrend összeállítását.

A helyes étrend az egészségvédő élelmiszerek megfelelő párosításából tevődik össze. Az egészségvédő táplálkozás pedig a helyes étrendet és a megfelelő étkezési szokásokat fogja egybe. Ez utóbbi az étkezések rendszerességét, idejét és módját, az elfogyasztott étel mennyiségét, a rágás milyenségét vagy éppen az evés közbeni lelki állapotot jelenti. Mivel mindezen tényezők domináns szerepet kapnak egészségünk szempontjából érdemes átgondolni a legfontosabb és legalapvetőbb táplálkozási elveket.

Étkezzünk minél változatosabban, vagyis minél többféle nyersanyagból állítsuk össze étrendünket. Legyünk nyitottak az újabb ötletekre is, szerezzünk meglepetést a családnak újfajta ételekkel. Ne kötődjünk megszokásokhoz, tradíciókhoz, hiszen ezen a területen a fejlődés alapja az újabb dolgok iránti fogékonyság. Ne legyenek előítéleteink az újdonságokkal kapcsolatban, ha még nem is kóstoltuk azokat.

Tudatos táplálkozás – Milyen ételeket kerüljünk?

Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, használjunk inkább hidegen sajtolt növényi olajokat, amelyekben emésztést segítő lecitin is található (pl lenmagolaj, olívaolaj). Bár ez utóbbi javaslat sokszor kerül elő, mégis a hazai – főként vidéki – lakosság még mindig 30-50 %-ban sertészsírt és libazsírt fogyaszt. Általános használatra legjobb a hidegen sajtolt olaj, ezen belül is az olívaolaj (sajnos a napraforgótáblákat vegyszerezhetik, így az olaj vegyszer-szennyezettsége is magasabb).

Az ételeket csak kevés sóval ízesítsük; naponta összesen egy teáskanálnyi konyhasó fogyasztható. Az élelmiszerekben „rejtett” só is található, amely hozzáadódik a napi sóbevitelünkhöz. (Pl.: kenyerek, péksütemények, tésztafélék, savanyúságok, stb.) A megengedett napi 5 gramm (1 teáskanál) konyhasó helyett nem egyszer ennek 2-3-szorosát is elfogyasztjuk, amely számos keringési és vízháztartásbeli probléma alapja lehet.

A rendszeres édességfogyasztást a szakemberek nem javasolják a cukor káros hatásai miatt. Egyrészről le kell csökkentenünk a hozzáadott cukor mennyiségét, másrészről természetes helyettesítőket érdemes beiktatni. Ilyenek az édesebb gyümölcsök, aszalványok (mazsola, füge, datolya) és a méz. A természetes édességek reggelibe való beépítése némileg visszaszorítja az édességek kívánását a nap folyamán. A cukor helyettesítésére stevia, nyírfacukor, eritritol, fruktóz, illetve alternatív cukorhelyettesítő bioszirupok használhatók.

Mi lehet segítségünkre az egészségünk megőrzésében?

A nyers gyümölcsök és zöldségfélék kiemelt szerepet kapnak az étrendben. Vitamin és ásványi anyag tartalmuk segíti a szervezet és a szellemi működés regenerációját. Betegségmegelőző szerepük részben az antioxidánsok (C-vitamin) és színanyagok (P-vitaminok) hatásaival magyarázható. A barna kenyér és gabonapelyhek szintén a javaslatok között szerepelnek értékes B-vitamin és rosttartalmuk miatt. A barnarizs köretként való alkalmazása az előbbiekhez hasonlóan jótékony hatású.

Az egészséges ételek fogyasztása mellett immunrendszerünket támogathatja a sok színanyagot tartalmazó ételek fogyasztása. 

PIROSSZŐLŐ  őrlemény, valamint a BIOCSICSÓKA SŰRÍTMÉNY rendeléséhez kattintson a termék nevére. 

A színes zöldségek sok káros gyököt semlegesítő antioxidánsot tartalmazhatnak, ezen felül a sötét színű bogyós gyümölcsök illetve ezek szárítmányai, főleg az őrölt magjuk jótékony hatású lehet. Éppen ezért a védő étrendi tényezők között az újabb kutatások a növényi színanyagok   a bioflavonoidok, polifenolok és egyéb bioaktív, „intenzív vitaminhatású anyagok” hatásai emelhetők ki. Az első hazai és külföldi kutatások a PIROSSZŐLŐ HÉJÁNAK és magjának anyagait vizsgálták, mely vegyületek a hatékony antioxidánsként ismert aszkorbinsav és retinol (C- és A-vitamin) hatásait is messze túlszárnyalhatják! 

A flavonoidok gyulladásgátló, daganat elleni, vírus elleni, baktérium és parazita elleni és értágító hatásúak. Antioxidáns hatásuk révén gátolják a „rossz” koleszterin és a sejtmembránok oxidációját, valamint csökkentik a vér alakos elemeinek, különösen a vérlemezkék összecsapzódását is az erekben.

A rendszeresen, hasonló időközökben történő étkezés során a szervezet előre fel tud készülni a következő táplálkozási periódusra. Aki meghatározott, előre tervezett időszakokban eszik, érezni fogja az adott időpont elérkeztével a szervezet „készenléti jelzéseit” (éhségérzet). A rendszertelenség egy ideig csak átmeneti, később maradandó emésztőszervi és egyéb károsodáshoz vezethet. A véletlenszerű étkezési ritmus az emésztőnedvek összetételének megváltozását és a vércukorszint gyakori ingadozását eredményezi. Az ilyen életvitel sajnos leépíti a szervezetet, és egy idő után a precíz, rendszerességre alkotott emberi szervezet többé nem képes tolerálni a kilengéseket (gyomor- és bélbántalmak, keringési zavarok, stb.). A szomorú következmények megfigyelhetőek a több műszakos vagy rugalmas munkarendet követő embereknél. Mindezek fényében válik érthetővé, miért szerepel a Bibliában is a következő idézet: „Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmeid idejében esznek, a test erejéért, és nem az italért.” (Prédikátor könyve 10. fej. 14.vers)

Az étkezések számát illetően a napi 3 étkezés javasolható, amely – ha az összetétel és a mennyiség is optimális – kielégíti a szükségleteket. Az étkezések között 4-6 órás szüneteket érdemes tartani, hogy a gyomor elvégezhesse munkáját. A mennyiség elosztásával kapcsolatban egy régi bölcs mondást lehetne idézni: „ A reggelidet ne oszd meg senkivel, az ebédedet oszd meg felebarátoddal, a vacsorádat pedig add az ellenségednek.” Vagyis optimális esetben a reggeli a legnagyobb mennyiségű, főként szénhidrátot (gabonák, aszalványok, méz), vitamint ásványi anyagot (gyümölcs- vagy zöldségfélék), kevés zsiradékot (olajos magvak) és bőséges folyadékot tartalmaz, ez utóbbit étkezés előtt (felkelés után) javasolják. Reggel a szervezetnek e tápanyagokra van leginkább szüksége. Az ebéd fehérjében és zsiradékban gazdagabb főtt ételeket tartalmaz – természetesen – nyers zöldségsalátával kiegészítve. A vacsora többnyire könnyen emészthető, nem megterhelő étkezést jelent: pirítós, zsírszegény termékek, főzelékfélék, joghurt, gyümölcsök. A folyadék fogyasztását az étkezések közötti órákban érdemes beiktatni, ez napi 6-8 pohár víz bevitelét jelenti.
Fontos még, hogy mindig együnk nyugodtan, nem kapkodva, kényelmes körülmények között, hiszen ilyenkor az emésztés is hatékonyabb. Végül érdemes kiemelni, hogy az egészségvédő táplálkozás a szeszes italok és serkentő hatású élvezeti szerek háttérbe szorítását ill. kiiktatását is elérendő célként jeleníti meg. 

honlap: e-mentes.com
                   

Tóth Gábor
élelmiszeripari-mérnök

Minden jog fenntartva!

Kép:
www.morguefile.com
ID-10017101-by-m_bartosch-www.freedigitalphotos.net images Oils_Sauces_and_Dres_g269-Bottle_Of_Olive_Oil_With_Olives_p17101.html.jpg
ID-100177573 www.freedigitalphotos.net images by stockphoto mischievous-look-of-a-young-woman-with-fruits-photo-p177573.jpg

A tejkérdéstől a sajtbotrányig. Egészségünket szolgálják a tejtermékek? Védik csontjainkat?

A tej élet, erő, egészség! – hangzik a régi, jól ismert szlogen. A csontritkulás elleni harc élharcosa a tejtermékek fogyasztása, különösen igaz ez a sajtféleségekre. Ugyanakkor hallhatunk tej és sajtbotrányokról is. A lejárt, penészes sajtokat vannak akik visszadolgozzák az ömlesztett sajtokba. Milyen kockázatokkal jár a tejfogyasztás? Hogyan készül az ömlesztett sajt? Segít a csontoknak a tejtermékek fogyasztása? Egészséges ha nyersen fogyasztjuk a tejet? A tejföl és a vajfogyasztás miként hat a szív- és érrendszerünkre? A csontritkulás mértéke javul ha sok tejet és tejterméket fogyasztunk? Melyek az egészséges fehérjeforrások? E kérdésekre keressük a választ legújabb cikkünkben.

Egészségesebb a nyers tej?

Hazánkban a tej döntő részben pasztőrözve kerül a kereskedelmi forgalomba, azonban újabban közvetlenül a termelőtől nyers, pasztőrözés nélküli tej is vásárolható, amennyiben a hatósági feltételeket a termelő teljesíti. Természetesen a hőkezelés minden élelmiszer, így a tehén-, juh- és kecsketej esetében is inaktivál bizonyos alkotókat, azonban – a mai kórokozók széles palettájának ismeretében – a nyers állati tejek otthoni felforralása erősen javasolható, azonban azt is tudnunk kell, hogy a tejiparban vagy otthon alkalmazott hőhatás nem pusztít el minden baktériumot. A hőállóbb mikrobák egy része, életben maradnak, sőt – hőérzékeny táplálék-konkurrens társaik „távozása” miatt – igen gyors szaporodásnak indulhatnak. Különösen jelentős e mikroba szaporulat abban az esetben, ha a tej nem kerül azonnali hűtésre. Ebből adódón a házilag felforralt tejet azonnal hideg vízben hűteni célszerű és a legrövidebb időn belül a hűtőszekrény polcára kell helyezni. (A hűtés felére-harmadára csökkenti a mikrobanövekedést a termékben) 

Hogy ne betegedjünk meg a főztünktől? Higiéniai alapelvek. Itt olvashatja »

Milyen kockázatokat rejt ha tejet fogyasztunk?

A tejjel kapcsolatos előnyös élettani hatásokat sokan szinte azonnal elfogadják, a hátrányokról szóló információk iránt ugyanakkor gyanakvással viseltetnek. Ennek fő oka az a széles körben említett vélemény, miszerint az állati tejek – hasonlóan a húsfélékhez – az emberiség egyik legfontosabb alaptápláléka. Mivel a tej és a tejtermékek az elmúlt évezredek során a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek közé tartoztak, felmerül a kérdés: miért volna abban bármi kockázat, ha valaki ma is ilyen termékeket fogyaszt naponta? A válasz ebben az esetben is egyrészt az állatvilág helyzetében és egyes ipari technológiákban, másrészt a – szennyeződések, külső és belső stresszek miatt – fokozatosan gyengülő immunitású emberi szervezetben keresendő.

A régi időkben az állati termékek kiegészítő jelleggel szerepeltek az étrendben, míg napjainkban nagy mennyiségben fogyasztott alapélelmiszerekké váltak. Mivel a fogyasztás ilyen jellegű változása mozgáshiánnyal, növekvő környezeti toxicitással és egyéb előnytelen tényezőkkel párosul, a nagyobb mérvű állati termék fogyasztásának kiütköztek a hátrányai is. (A régi időkben bizonyára a tej és tejtermékek előnyös hatásai domináltak, és az esetleges hátrányokat az egészséges környezet, a napfény, a fizikai munka stb. ellensúlyozta.)

Amiképpen a tejről egyértelműen nem állítható, hogy mindenki számára előnyös, úgy azt is hiba volna kijelenteni, hogy egyértelműen káros hatásai volnának, illetve a tejfogyasztás primer módon betegséget okoz. Ugyanakkor az elmúlt években összegyűjtött adatok és állatkísérletek eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a tej és a tejtermékek bizonyos komponensei promóterként (rásegítőként) vesznek részt egyes folyamatokban, így közvetve hozzájárulhatnak a kedvezőtlen hatásokhoz. (Természetesen elsődleges faktorként van jelen a tej és tejtermék, amennyiben idegen anyagokat vagy kórokozókat tartalmaz.)

A problémás tejfehérje és tejcukor…

Az állati eredetű termékek egyrészt lebontási termékeik, másrészt a bennük koncentráltabban található idegen anyagok miatt jelentenek nagyobb kockázatot az allergiás betegségek tekintetében.
Mivel az allergének legtöbbször a fehérjék csoportjába tartoznak, így számos külföldi táplálkozáskutató összefüggést lát a nagymértékű fehérjebevitel és az allergiás folyamatok között. Valószínűsíthető, hogy az állati termékek magas fehérjetartalma megterheli az emésztőrendszer fehérje beazonosító és lebontást szabályozó mechanizmusait és hosszabb távon egyfajta iniciátorként előkészíti a terepet az adverz reakciókhoz.

A tej legfontosabb fehérjéi közé tartoznak a béta-laktoglobulin, a laktalbumin és a kazein, amelyek aránya szintén meghatározó az emésztés szempontjából. A tehéntejet sokáig gyomorfekély esetében is javasolták, mivel úgy tartották, hogy a gyomorban kicsapódó proteinek mintegy védőburokként bevonják az érzékennyé vált nyálkahártyát és enyhítik a fekélyes tüneteket. A későbbi vizsgálatok azonban rámutattak, hogy ez csak kezdetben történik így, míg később a gyomor – mintegy ellenhatásként – túltermelheti a sósavat, így a savtúltengés miatt a tünetek végül fokozottabban jelentkezhetnek. 

Immunrendszer erősítése, valamint a vércukor- és koleszterinszintünk beállítása fontos. az OKOS ÉLET BIOCSICSÓKA SŰRÍTMÉNY
 

A kazeinnel folytatott további kutatások során az a feltevés is megerősítést nyert, hogy a tejfehérje (mint az állati eredetű fehérjék egy csoportja) szintén emelheti a koleszterinszintet, hasonlóan a húsfehérjékhez, ezen kívül az egyéb okból elinduló érelmeszesedési folyamatot is gyorsíthatja a nyulakkal végzett kísérletek alapján.

A kazeinnek egyéb mechanizmusokban is szerepe lehet, mint például apajzsmirigyműködés, amelynek serkentése révén gyermekkorban az anyagcserefolyamatok, az idegrendszer fejlődése és egyéb rendszerek is módosulhatnak. Az inzulintermelés, és egyes gyomor-bélrendszeri hormonok befolyásolása szintén újabb kutatási terület lehet a jövőben.
 

A tejfehérjében található nagyobb arányú triptofán álmosságot is kiválthat, ezen alapszik a gyermekek számára „altatóként” javasolt mézes vagy cukros tej hatása. (Az egyszerű cukrok és a tej együttesen fokozottabb álmosságot idéznek elő, bár az alvás ilyenkor nem pihentető, hanem a „drogfogyasztók alvásához” hasonlítható.) A reggel vagy napközben étkezések után elfogyasztott tej, tejeskávé vagy kakaó az álmosság, bágyadtság kiváltásán túlmenően felnőtteknél rossz közérzetet, diszkomfort-érzést, tompultságot, kellemetlen leheletet, gyermekeknél intoleráns magatartást, túlmozgásosságot, a központi idegrendszer izgalmi állapotát és egyéb, viselkedéssel összefüggő jelenségeket is okozhat. Ez utóbbiak a tej és az elfogyasztott egyéb élelmiszerek anyagainak keveredése, illetve az így előállt rendszer lebontása során képződő vegyületek képződése miatt állhat elő. (Esetenként erjedéses folyamatok indulhatnak el a gyomorban – például cukros sütemények és tej, illetve tejtermék együttes jelenlétekor – ami az említett tüneteket erősítheti, de egy esetleges tejérzékenységet is kísérhetnek a leírt szimptómák )

Az állati fehérjék lebontásakor bélben képződő ammónia és egyéb nitrozo-származékok a bélflóra egyensúlyát veszélyeztetik a felszabaduló húgysav pedig a fehérvérsejtek normális működését zavarhatja meg. Mivel a húsban, tejben és tojásban gyakorlatilag nincsenek élelmi rostok, így ezek védő hatásával nem lehet számolni.
 

Méregtelenítés, béltisztítás speciális élelmi rostokkal itt olvashat róla »

A tejfogyasztás kapcsán legtöbbször a tejfehérje allergiák és tejcukor érzékenység kerül elő, amelyek együttvéve a hazai lakosság mintegy harmadát érintik. A tejcukor (laktóz) lebontásának hatékonysága sok esetben az életkor előrehaladtával csökken, így az idősebbek szervezete egyre nehezebben bontja a laktózt. (Amennyiben a laktózérzékeny ember rendszeresen nagyobb laktóztartalmú élelmiszert fogyaszt, a kellemetlen bélrendszeri tünetek mellett a degeneratív elváltozások esélye is többszörösére növekszik) Ennek ellenére az idősebb asszonyok számára jelentős mennyiségű tejet és tejterméket „írnak elő” a szakemberek, csontrendszerük védelme miatt.

Amire nem szoktunk gondolni: a tejzsír hatása

A keringési betegségek terén az aterogén proteinek mellett a tejzsírról is meg kell emlékezni. A tejzsír szintén állati eredetű zsiradék, és hatásai nem sokban különböznek a hírhedté vált sertészsírtól, lévén, hogy szintén gazdag telített zsírsavban és koleszterinben.
Tejzsírral (tejföllel és vajjal) folytatott állatkísérletek során hörcsögökben a vörösvértestek erőteljes összetapadását (agglutinációját) tapasztalták, amely – ha emberben játszódik le – az agyvérzés esélyét növelheti, sőt idősebb korban az agy csökkent működéséhez vezethet. Ez a mechanizmus a sajtok fogyasztása során is igaz (kivéve a fehér sajtoknál, mint a mozzarella).

Az állati eredetű zsiradékok ezen túlmenően számos kémiai vegyületet felhalmoznak, akkumulálnak magukban. A szennyezett területeken tenyésztett állatok zsírjában egyes allergének (pl.: növényvédő szerek) koncentrációja magasabb lehet.

Meg kell emlékezni még az antibiotikum- és egyéb gyógyszer hatóanyag- maradékok, hozamnövelő anyagok és betegség megelőző szerekről, melyek a tejgyárakba beérkező szállítmányok egy részében fellelhetőek, így újabb rizikófaktorként szolgálnak. (Az antibiotikum-maradványok részben közvetlen intolerancia formájában, részben a bélflóra károsítása által okozhatnak tüneteket.)

Számtalan külföldi tapasztalat alátámasztja, hogy az állati termékek (főként a húsok, húskészítmények, a tej és tejtermékek) kiiktatása az étrendből a szénanáthával, asztmával, orális allergia szindrómával járó tünetek jelentős csökkenését, ill. megszűnését eredményezi.
 

A magyar lakosság nagy része magas koleszterinszinttől szenved, mely primer faktora a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Az omega-3 zsírsav bevitele során segít mérsékelni a vérnyomást, a koleszterin- és triglicerid szintet, így segíti az erek rugalmasságának megőrzését, csökkenti az érelmeszesedés és szívinfarktus kialakulásának kockázatát, a vér viszkozitásának csökkentése által. A szívünk védelmében nemcsak a telített zsírok, a sertés zsír bevitelt kell csökkenteni, hanem az egészséges, telítetlen, omega-zsírsavak bevitelét növelni (kivéve az omega-6), mely csökkenti a koleszterinszintet, és fokozza a zsíranyagcserét.

Az omega zsírsavak fogyasztásának szerepe van az immunrendszer működésében, részt vesz az idegrendszer és sejthártyák felépítésében. Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak – a kolinnal és lecitinnel együtt – segítenek az agyi működésben, a memória javításban, és a depresszióellenes harchoz is hozzájárulnak. Hasznos, ha olyan élelmiszereket fogyasztunk, mint az értisztító kendermag ( új OKOS MAGOS PROTEIN PLUSZ FORMULA), vagy a magas inulintartalmú, immunerősítő, vércukorszint-szabályzó  OKOS ÉLET BIOCSICSÓKA SÜRÍTMÉNY.

Azok a finom sajtok…

A tejtermékek kérdéskörén belül az egyik legellentmondásosabb kérdéskört a sajtok jelentik, mivel egyfelől sokat hallunk hasznos táplálkozás-élettani hatásairól, más felől viszont sok kétely is felmerül a sajtfélékkel kapcsolatban.

A tejek és tejtermékek között természetesen vannak előnyösebbek és hátrányosabbak. Bár sokan a koncentrált tejtermékeket, főként a sajtokat tartják a legelőnyösebbeknek – lévén, hogy mintegy nyolcszor-tízszer töményebben hordozzák a tápanyagokat, mint a tej – az elmúlt években e tekintetben is újdonságot hoztak a megfigyelések.

A sajtgyártásnál legtöbbször pasztőrözött tejet használnak fel, de vannak olyan termékek is (pl.:ementáli sajt), amelyeknél nyers tej az alapanyag. A sajtokban esetlegesen előforduló káros mikrobák többnyire a tejből származnak, és az érlelés során elszaporodnak a termékben. Az E. coli és a Clostridiumok mellett olyan, viszonylag hosszú túlélési idejű mikrobákkal is számolni lehet a sajtoknál, mint a Staphylococcus aureus, a brucellák vagy a Q-láz kórokozója. Számos baktérium és penészgomba is elszaporodhat a termékben, amelyek egészségi károsodást közvetlenül nem okoznak, viszont – fehérjebontó tulajdonságuk miatt – ízhibákat, keserű mellékízt eredményeznek. A sajtfélék között természetesen a nyers tehén-, juh- és kecsketejből, hőkezelés nélkül készített termékek számítanak – mikrobiológiai szempontból – a legkockázatosabbaknak.

A sajtgyártás – a tejsavasan erjesztett termékekkel ellentétben – nem tekinthető természetes technológiának, mivel az oltóenzimet (rennin) szoposborjú, illetve sertés gyomrából – újabban genetikailag módosított organizmusok segítségével – nyerik ki. Az oltóenzim sajátos változásokat idéz elő a kazein-alapú rendszerben, végül a sózás, gyúrás, nemes penészekkel való kezelés és érlelés során az adott sajtfajtára jellemző állomány és aromaprofil alakul ki.

Az egyik legkevésbé ismert, de egyre aktuálisabb téma, az idegen gének jelenlétének a problematikája a modern élelmiszerekben. Rendelje meg akciós kiadványunkat és tudjon meg többet a génmódosított élelmiszerekről! 

A sajtgyártás során az oltóenzim használta nem tekinthető természetes megoldásnak, hiszen a tej legfeljebb akkor kerül kapcsolatba ilyen enzimmel, ha az illető állat (borjú, sertés) gyomrába jut. Más megfogalmazás szerint a sajt érlelése során olyan előnytelen biokémiai folyamatok indulnak el, amelyek a szopósborjú gyomrában való hosszabb ideig való tartózkodás során is lejátszódnak. (Bizonyos értelemben a sajt az említett állatok gyomrának oltóenzime által „előemésztett” termék) Ezek után nem szükséges nagy képzelőerő ahhoz, hogy a folyamatok irányát és a képződő reakciótermékek jellegét leírjuk. A sajt illata valójában nem a szó szoros érelmében vett „illat”, hanem „szag”, hiszen a termék aromaprofilját az oltóenzim hatására képződő fehérjebomlási és egyéb – a gyomorban való állás során is képződő – kedvezőtlen fermentációs termékek adják.

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a sajt fogyasztása mindenki számára előnyös.
Az oltós alvasztású sajtfélékben lévő nagy mennyiségű állati fehérje és zsír kedvezőtlen a keringési- és emésztőrendszerre, a nagyarányú foszfor tartalom pedig befolyásolja a kalcium-anyagcserét. A magas protein tartalom a kalcium egy részét elvonja a lebontáskor.

Szeretné megtudni milyen életmódbeli tényezők játszanak szerepet 
a csontritkulás kialakulásában?
Hogyan erősíthetjük ténylegesen a csontjainkat? Rendelje meg most a Ne veszítsd el csontjaidat című kiadványunkat akciós áron!
 

Az érlelés során képződő, allergén tulajdonságú biogén aminok (tiramin, hisztamin) fejfájást, bőrtüneteket, viszketést és egyéb reakciókat okozhatnak. Az ammónia és a részlegesen bomlásnak induló fehérjék szintén problémásak lehetnek amelyhez a zsírok egy részéből képződő, irritáló tulajdonságú vajsav, kapronsav és egyéb savak hatásai is hozzáadódhatnak.
Az allergia témakörének egyik speciális régióját képezik a sajtfogyasztással összefüggő tünetek. Már a legrégebbi feljegyzések is tanúskodtak arról, hogy bizonyos érlelt tejtermékek több esetben is panaszokat okoztak. A sajt a tejfehérjét és tejzsírt nagyobb, a tejcukrot kisebb mennyiségben tartalmazó tejtermékek közé tartozik, így a tejallergia- és intolerancia esetén ellenjavallott a fogyasztása. Ezenkívül azonban újabb kockázatok is megjelennek e termékben, amelyek a gyártás alapját jelentő, már említett oltós alvasztási technológiára vezethető vissza. A sajtgyártás során borjú és sertésgyomorból kivett vagy génmódosított mikroorganizmusokkal előállított oltóenzimet alkalmaznak, amely a savanyított tejtermékben allergén tulajdonságú anyagok megjelenését idézheti elő. Ezek között szerepel a hisztamin, a tiramin, számos szerves sav és származékai, amelyek az aroma kialakításáért felelősek. Az említett vegyületek döntően a sajtgyártás érlelési fázisában képződnek a tárolás során.

A kimagasló színanyagtartalmú OKOS MAGOS FEKETESZEDER ŐRLEMÉNY A színanyagok fogyasztása segítheti a rákmegelőzést, szív- ér és bélvédelemet, vas és mikroelem pótlást. Rendeléshez kattintson ide!  

A sajt magas fehérje- és zsírtartalma, valamint az érlelési művelet  által elindított bomlási folyamatok igen rossz hatásfokú és kellemetlen közérzettel párosuló nehéz emésztést eredményeznek az emberi tápcsatornában. A sajt rostmentes, nyúlós masszává áll össze a gyomorban, így a vékonybélben erős gázképződés mellett lassan tud csak előrehaladni. A vastagbélben a bélbaktériumok karcinogén transzformációs termékek előállításával tovább rontják a bélnyálkahártya státuszát.

Segíthet az emésztésünk normalizálásában, a méregtelenítésben, immunerősítésben, szív- és érrendszerünk védelmében a sok rost fogyasztása.  OKOS MAGOS PIROS ALMAROST ŐRLEMÉNY,  támogathatja a fogyókúrát

A kisállatkísérletek szerint a sajtok elfogyasztása után a gyomorban alvadékszerű, nyúlós-ragacsos állományú gyomortartalom áll elő. Ez keveredik az étkezés során elfogyasztott egyéb táplálékokkal, és nehezen továbbítható anyagot képez, amelynek emésztése nagy terhet ró a szervezetre. A továbbítás során a „sajtmassza” mintegy felkenődik a bélfalra, így megzavarja a felszívódási folyamatokat, amely az allergenitás fokozódásához vezethet. E jelenség a nyálkahártya-regenerációt is befolyásolja, ami a gyulladásos folyamatoknak ad nagyobb esélyt. Ezek mellett táptalajt is kínál a béltraktus második felében növekvő számú gombáknak és egyéb mikrobáknak, amelyek nemcsak táplálékot, hanem védelmet is találnak e „sajt-mátrixban”, megbontva ezzel a bélflóra érzékeny egyensúlyi állapotát. (Hasonló jelenség tapasztalható a csokoládé fogyasztása után is, bár ez utóbbiban lévő kakaóvaj hatása más, mint a tejzsíré.)
Az ömlesztett sajtok esetében a zsírtartalom növekedése, a foszforsavas ömlesztősó használata, az élelmiszer-adalékanyagok, és az alapanyagként szolgáló sajt-maradékok esetleges minőségi problémái vethetnek fel további kérdéseket a szkeptikusokban.
 

De legalább a csontoknak segít a tej és a sajt!?

A tej- és tejtermékek területének egyik legérzékenyebb pontja csontanyagcserében betöltött szerepük. A táplálkozás- és orvostudomány képviselői általánosan egyetértenek abban, hogy ezek az élelmiszer-féleségek hasznosak a csontozat számára, azonban vannak ennek ellentmondó vélekedések is. Az egyszerűbb étrenden élő népek, illetve a távol-keleti államok népességének rendkívül szilárd csontozata, a fejlett országokban – jelentős tejtermékfogyasztás mellett is – járványszerűen terjedő osteoporosis, a különböző régészeti feltárások, az ún. börtön-kísérletek, a vegetáriánusok csontozatának statisztikai értékelése, valamint a tehéntej ásványi anyag egyensúlyának tüzetesebb vizsgálatai ugyanis komolyabban felvetették azt az eshetőséget, hogy a tej és tejtermékek csonterősítő hatása nem igazolható egyértelműen. Számos orvos és táplálkozástudós kritikus észrevételei napvilágot láttak külföldön e tekintetben, amelyek sokakat arra észtettek, hogy újragondolják e kérdéskört.

A csontjaink védelme minden életkorban fontos. Az egyedülálló összetételű 
NŐI FORMULA  és FÉRFI FORMULA. 
Izületeink védelme a mozgásrendszer alapja. speciális összetételű az FLEX FORMULA!  Rendeléshez, kérjük kattintson a termék nevére!

A koncentrált tejtermékek (túró, sajt, tejpor) magas fehérjetartalma kalciumot vonhat ki a szervezet legfőbb mészraktárából, a csontozatból. A kalcium-foszfor arány nem optimális, emellett az egyéb mineráliák (vas, cink, mangán, stb) mennyisége sem kedvező a kalcium-beépülés szempontjából. A tej speciális emésztése és felszívódása növelheti egyes vitaminok (A-, B12 vitamin) és ásványok (cink, vas) szükségletét is, amelyeket a csökkentett zsírtartalmú, iparilag szeparált tejek csak kevésbé tudnak visszapótolni.

Az ismeretek fényében tehát az időskori nagyobb mérvű tej- és tejtermék fogyasztástól nem várható általános egészségjavulás, sőt az allergiák és intoleranciák növekedésével e kérdéskör egyre kritikusabb értelmezést nyer. Növelhetik a krónikus bélgyulladások gyakoriságát, a bélnyálkahártya érzékenységét, és ezzel együtt a bélrendszeri degeneratív kórképek megjelenési valószínűségét. 
 

Mindent a csontozat védelméről és a csontritkulás kezeléséről  ITT  »

A tejtermékekben lévő idegen anyagok – az említett okokon kívül – további rizikófaktorokként szolgálnak a gyengébb immunitású szervezet számára. Számos szakirodalom összefüggésbe hozza a rendszeres tejfogyasztást a vashiányos vérszegénységgel, a korai érelmeszesedéssel, a fiatalkori cukorbetegséggel, a rheumatoid arthritisszel (PCP) és fertőzéses kórképekkel. A tejallergiák tünetei között több esetben szájfekély, orrvérzés, végbélvérzés és Crohn betegség is megjelent.

A szervezetet károsító tényezők ellensúlyozásában, a daganatos betegségek elleni harcban segítséget jelenthet a gyökfogó színanyagok bevitele. Az OKOS MAGOS  PIROSSZŐLŐMAG  illetve az  OKOS MAGOS PIROSRIBISZKE vagy az OKOS MAGOS FEKETERIBISZKE őrlemény rendeléséhez kattintson a névre.
 

Mit igyunk tej helyett?

A fentieket átgondolva felvetődik a kérdés, hogyan tudjuk ezeket az élelmiszereket kiváltani? A tejfogyasztást könnyen kiválthatjuk, ha megismerkedünk a különböző növényi tejekkel. Egyszerűen készíthetünk rizs-, kókusz- vagy mandulatejet, esetleg diótejet, ha összeturmixoljuk vízzel és ízlés szerint ízesíthetjük. A könnyebb megoldás, ha kókusztejport, zabtejport, rizstejport vagy szójatejport vásárolunk, amely vízzel elkeverve nagyon finom tejet ad, és nem drágább mint a normál tej.
A tejföl kiváltásában a napraforgó összeturmixolása segíthet, olajjal, hagymával, kis citrommal, sóval, cukorral fűszerezve.
A rossz hír, hogy a sajtot a maga állagával nem tudjuk pótolni, tehát nincsen olyan sajt, ami ugyanazt a nyúlós sajtot adná, mint az igazi. A boltokban kapható növényi sajt igaz, hogy növényi olajokat illetve zsírokat tartalmaz, de sokszor van benne kazein is, ezt ellenőrizzük le, csakúgy mint azt, hogy van-e benne keményített növényi zsír. A sajt ízt viszont pótolhatjuk, ha sörélesztőpelyhet teszünk az ételbe. 

Hogyan pótoljuk a fehérjét?

A fehérjéket felépítő aminosavak közül 8 létfontosságú, azaz kívülről kell bejuttatni. Ezek csoportjába tartoznak az izoleucin, lizin, leucin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin (gyermekeknél még a hisztidin és arginin). Ha ezekből egy is hiányzik vagy a szükségesnél kisebb arányban található, az élő szervezet működése zavart szenved. Ilyenkor fizikai és mentális leromlás (fehérje- illetve aminosavhiány), végül halál következik be.

A reggeli a legfontosabb étkezés, melybe tegyünk 
mandulát – OKOS MAGOS ANTIK FORMULA –  formájában 
magas fehérje és ásványi anyag tartalommal, hasznos
az OKOS MAGOS SPORT FORMULA magas fehérjetartalommal

Fehérje kiegészítésként a tökmaggal készülő az OKOS MAGOS SPORT FORMULÁT, is ajánlhatjuk. Termékeink gluténmentesek, szóját, állati terméket és adalékanyagokat nem tartalmaznak. Ízesítésüket házilag oldjuk meg, például – turmixok esetében – vaníliával, fahéjjal, nyírfacukorral vagy eritritollal, de adhatunk hozzájuk banánt, almát és színes fagyasztott gyümölcsöket, házi lekvárokat is.

Befőzés egészségesen, részletes munkamenettel! Cukor és tartósítószer nélkül, sűrítés egészségesen zselatin nélkül – minden részletre kiterjedően!

A befőzéshez egyre többször használunk otthon tartósítószert, cukrot vagy édesítőszert. Sűrítéshez pedig gyári, előre kevert állati zselatint, mert egyszerű beleönteni a lekvárba, és nem kell vesződni vele?
Felvetődik a kérdés, hogy mennyire egészségesek ezek a hagyományos technikák? 
Lehet cukor, édesítőszer, zselatin és tartósítószer nélkül egészséges lekvárokat, befőtteket készíteni? Mindezt gyorsan, egyszerűen? Milyen alapanyagot válasszunk, hogyan édesítsünk egészséges módon? Mit használjunk állati zselatin és drága pektin helyett, hogy harmadáron főzhessünk be? Hogyan tartósítsunk tartósítószer nélkül? Hogyan készítsük el a lekvárt lépésről lépésre, részletes munkamenettel! Milyen kombinált tartósító eljárások vannak még a befőzésen kívül, hogy télire magas vitamintartalmú gyümölcsöt fogyasszunk? 

A hagyományos lekvár- és befőzés problematikája

Jó ha olcsó alapanyagot választunk a befőzéshez? 

Szüleinktől úgy tanultuk, hogy a lekvárkészítéshez a kissé már nyomódott, nem túl egészséges szemeket használjuk fel. De ha így járunk el, megnöveljük annak esélyét, hogy romlást okozó mikroorganizmusok kerüljenek a lekvárba. Mindig egészséges gyümölcsöt válasszunk a befőzéshez! 

Miért káros a cukor?

A cukor káros hatásairól már sokat hallottunk. A befőzéshez a cukrot azért szokták használni, mert a mikrobák működését a magas cukorkoncentráció lassítja, csakúgy mint a zöldségek eltételekor a magas sótartalom is. 

Összességében elmondható a cukorfogyasztás károsíthatja a szívet és érrendszert, a szemet, a fogakat, az emésztőszervek nyálkahártyáját, a hasnyálmirigyet és az idegrendszert, hátrányos a máj és a vese működésére is és megzavarja a hormonháztartást. Hosszabb távon elhízást, más esetben tápanyagszegénységet, cukorbajt okozhat, az erjedési folyamat miatt pedig gyakran szellemi tompaságot, ingerlékenységet, kedvetlenséget, rossz közérzetet. 

Megoldás az édesítőszer?

A szacharin, ciklamát és aszpartám után bevezették a K-aceszulfám nevezetű mesterséges édesítőszert. Ezek használata nem tekinthető kockázatmentesnek, és részt vehetnek rákkeltő, agyi és idegrendszeri működést befolyásoló, allergiás, szervműködéseket érintő (tápcsatorna, kiválasztószervek) folyamatokban. Fogyókúrában betöltött szerepét ma már sokan vitatják, hiszen elterjedtségükkel párhuzamosan az elhízottak száma nem csökkent szignifikáns módon (mérhetően), sőt esetenként a kalóriamentességgel párosuló édes íz a nassolási vágyat erősítheti.  

A fehércukor alternatívái: a light-os termékek megoldást jelentenek?          
 

A legújabb „csodaszer” a nyírfacukor, másnéven xilit

A mesterséges édesítőszerek után az emberiség a természetes édesítők felé fordult. Az ún. cukoralkoholok csoportjába tartozik a szorbit, a xilit, a mannit és a maltit. A szervezetben nagyon lassan alakulnak át glükózzá, ezért csak kis mértékben emelik a vércukorszintet. 

A nyírfacukor néven elhíresült édesítőt az ipar már az 1950-es években elkezdte használni, xilit (E 967) néven. Eredetileg a nyírfa kérgéből állították elő, a ma jellemző „laboratóriumi” eredettel szemben. A xilit sajátossága, hogy minden sejtben pótolni tudja a szőlőcukrot (glükóz) funkcióiban, inzulintól függetlenül. A máj és kismértékben a vese alakítja át glükózzá, de ez az átalakulás nem okoz vércukorszint-emelkedést. Fogyasztása nem jár fogszuvasodással, ugyanakkor nagyobb mennyiségben hashajtó (laxatív) hatású. Felszívódása során stabilizálja az anyagcserét, megkönnyíti a vércukorszint inzulinnal való beállítását.
 

Valóban édesítenünk kell a befőtteket, lekvárokat befőzéskor? Később megkeressük a választ erre a régi hagyományra! De előbb vessük fel a kérdést, amelyet szüleink még fel sem tettek! Kell tartósítószer a befőttkészítéshez? 

A tartósítószerek káros hatásai

A tartósítószerek csíraölő hatása abban rejlik, hogy megkötődve a mikroorganizmusok felszínén, majd áthaladva a sejtmembránon a sejt létfenntartásához (anyagcseréjéhez) szükséges enzim fehérjéket módosítják. Akadnak olyan anyagok is, amelyek ezen kívül a sejtfalak építő anyagainak szintézisét akadályozzák, vagy a belső nukleinsavakat károsítják. Lényegében egy cél érvényesül minden esetben: elpusztítani a mikrobát vagy gátolni szaporodásukat. 

„Ami a mikrobát elpusztítja, az az emberi szervezet számára sem biztos, hogy ártalmatlan.” Ez utóbbi gondolat azért is áll közelebb a valósághoz, mivel a mikrobákban lejátszódó biokémiai folyamatok és anyagcsere-mechanizmusok nagy része az emberi sejtekben is lejátszódik. Következésképpen elképzelhető, hogy a mikrobasejtben lejátszódó káros folyamatok (enzim- és sejtfalépülés gátlása, DNS károsodás) bizonyos testi sejtünkben is megtörténnek, mint nem kívánatos jelenségek. 

Milyen hatásai lehetnek az adalékanyagoknak, melyek a kerülendőek? 
Tudjon meg többet kiadványunkból!

Rendelje meg az E-számokról őszintén című egyedülálló kiadványunkat!

A probléma persze az, hogy az életmódunkban előforduló 30-40 károsító tényező mindegyikéről azt mondják, hogy önmagában jelentéktelenek, együttes additív (összeadódó), esetleg szinergens (egymás hatását erősítő) tulajdonságaikról pedig csak alig van ismeretük. A tartósítószerek is valahol hozzáadódnak az egyéb kockázati tényezőkhöz, és így már egy „vaskos” rizikófaktorrá válik.

Nagymamáink használták a befőzéshez: szalicil 

A szalicilsav a szervezetben gyorsan felhalmozódik és a vérben sokáig kimutatható. A felhalmozódási veszély gyermekek esetén különösen fennáll. Károsítja a nyálkahártyákat (gyomorgyulladás, gyomorfekély alakulhat ki), a központi idegrendszert és a veséket. Lassítja a pulzust, csökkenti a vérnyomást és testhőmérsékletet, amely idős, beteg embereknél jelent kiemelt kockázatot. A mellékhatások ismeretében a legtöbb államban betiltották. Hazánkban ipari felhasználása tilos, háztartási célokra azonban sajnos még forgalomban van. 

Megoldás a benzoesav vagy a szorbinsav? 

Az üzletben kapható tartósítószerek esetében az összetételnél fel van sorolva, hogy milyen anyag van a tasakban. Ha benzoesav van benne, akkor kerüljük el a közvetlen élelmiszerhez adagolását, mivel a benzoesav lebontását a máj végzi, és fennállhat a felhalmozódás veszélye is. Az allergiás tünet gyakran csalánkiütés, vagy asztma formájában jelentkezik. Egyes vegyületek jelenlétében (L-aszkorbinsav, E 330) benzol képződhet belőle, amely karcinogén vegyületként ismeretes. Állateledelekben betiltották alkalmazását. Aszpirin érzékenyeknél az allergiás tünetek kialakulásának valószínűsége magasabb.

A benzoesav nátrium sója az elterjedt tartósítószer – a nátrium-benzoát. Élettani hatásukat illetően, még a szakmai képzés anyagául szolgáló egyetemi jegyzetek is megállapítják, hogy: „…nem kellően tisztázott, egyes kutatók szerint ezek a vegyületek nem teljesen ártalmatlanok az emberi szervezetre.” Más leírások szerint a benzoesavnál jóval gyakrabban váltanak ki allergiát, az élelmiszereknek fémes mellék ízt adnak. 
 

A szorbinsav ugyanakkor szinte az egyetlen tartósítószer, amely – a többi zsírsavhoz hasonlóan – a szervezet természetes körfolyamataiba bekapcsolódva végül széndioxidra és vízre bomlik. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint ártalmatlan, így alkalmazásukat a világ minden országában engedélyezik. 

Ugyanakkor a szorbinsavat sem kell a termékbe tenni, hanem csak a megtöltött üveg tetejére tett két folpack vagy celofánréteg közé kell helyezni! 

Az elterjedt sűrítőanyag, a zselatin 

A legalapvetőbb sűrítőanyag amit az ipar és a háztartás is használ, a zselatin. Különböző neveken juthat hozzá a fogyasztó, itt is az összetétel felsorolásánál kell rábukkannunk a varázsszóra, mely elrettent minket a megvásárlástól. 

A zselatin ugyanis az ún. vágóhídi hulladékból készül. Alapanyagul a vágóhidakon megmaradó – és másra igazán már nem is alkalmas – állati csontok, inak és bőr szolgál, amelyek még igen gazdagok kötőszövetben (a kötőszövet vagy kollagén jelenti lényegében a későbbi zselatint). A megtisztított állati részeket zúzás és darálás után forró vízzel, sósavval, nátronlúggal és egyéb vegyi anyagokkal kezelik, majd a kioldást és közömbösítést követően a kinyert kollagént tisztítják, besűrítik és szárítják. Az eljárás meglehetősen bonyolult, de a sokrétű hő- vegyi és tisztító kezelés az egyetlen lehetőség arra, hogy a – finoman szólva nem túl tetszetős – kiindulási anyagból ínycsiklandó gyümölcszselé alapanyag legyen. 

Az élelmiszerkutatók szerint zselatin alkalmazása az élelmiszerekben egészségügyi szempontból nem jelent problémát, mivel, az emésztőcsatornában a többi felvett fehérjéhez hasonlóan lebomlik. A kiélezett piaci versenyhelyzet és egyes rejtélyes állatbetegségek azonban újabban kételyeket ébresztettek – elsősorban a fogyasztókban. Az alapanyagok származási helye és minősége ugyanis sokszor megkérdőjelezhető és arról sincs pontos információ, hogy az elhullott állatok teteme hova kerül. Van rá egészséges alternatíva? Igen, a forradalmian új útifűmaghéj őrlemény alkalmazása, melyről később írunk.

Milyen lépéseket tegyünk, hogy egészséges, egyben elálló legyen a lekvárunk?

Először is tekintsük át a hagyományos befőzési technikákat. Mennyire használhatók? Itt olvashat arról, hogy miért kell áttérnünk újfajta, ugyanakkor sokkal egészségesebb tartósítószer, cukor és zselatin mentes technológiára. Ennek első lépése a megfelelő alapanyag kiválasztása. 
 

Milyen alapanyagot válasszunk?

Az egészséges lekvár- és befőttkészítés kezdő lépése az, hogy jó minőségű, egészséges gyümölcsöt használjunk fel. Ha nyomódott, egészségtelen szemek vannak a lekvárban, sokáig kell főznünk, hogy elpusztítsuk a mikrobákat, de ebben az esetben az értékes vitaminok elvesznek, csak a kevésbé hőérzékeny ásványi anyagok és nyomelemek maradnak meg. De akkor megint a hagyományos befőzési technikánál vagyunk! Megéri? Inkább keressünk megbízható, ha lehet bio alapanyagot. A megvásárolt gyümölcsöt a leghamarabb tegyük is el, ne veszítsen tovább értékéből. Ha kicsit drágább is, de a kevés hőntartás miatt több vitamin marad vissza. És hát ezért tesszük el a gyümölcsöt! Az érettség terén azonban válasszuk a megfelelően érett egyedeket, melyekből ízletesebb házi termék készülhet.

Mit, mikor tegyünk el, mikor érnek a gyümölcsök, zöldségek?
 

Az egészséges édesség!

Az egészséges befőzés egyik alapelvéhez jutottunk el! Nem szükséges édesítenünk az eltevéskor! Ha megfelelően előkészítjük a gyümölcsöt és ügyelünk a higiéniára, nem kell cukrot, nyírfacukrot tennünk a lekvárba! (A részletes munkamenetet lásd később!)

A lekvároknál fontos, hogy megfelelően érett, egészséges, természetes cukortartalommal rendelkező gyümölcsöt válasszunk.

Meg lehet próbálkozni természetes magas szénhidráttartalmú gyümölcsöket párosítani egymással. Például egres-ribizli; egres-meggy; ribizli-málna; szamóca-banán; csersznye-banán; alma-szilva; őszibarack-szilva; alma-banán; alma-körte; bodza-eper. A személyes kedvencem, az eper-meggy. 
Az ízesítések során a megfelelő gyümölcshöz keverhetünk fahéjat, szegfűszeget, rozmaringit, mentát.
Arra viszont ügyeljünk, hogyha narancs vagy citrom héjat szeretnénk valamibe tenni, a felületkezelés nélküli, bio gyümölcsöt válasszuk! A kandírozott gyümölcsölnél is ügyeljünk arra, hogy a nyersanyag penészgátló-felületkezelés nélküli legyen. 
 

Ha tehát az alapanyag jó minőségű, a felbontás után kell csak édesíteni, ha szükséges! De ekkor mit használjunk?

Nemrégiben sikerült egy méznél is édesebb, egészségmegőrző új biotáplálék és édesítőanyag kifejlesztése, a fehércukor káros hatásai nélkül! Gyermekeinknek is nyugodtan adható, számunkra is egészséges édesség az  OKOS ÉDES Biocsicsóka-sűrítmény !

A lekvárokat felhasználáskor édesítsük csak, amennyire szükséges. Méznél másfélszer édesebb  OKOS ÉDES Biocsicsóka-sűrítménnyel . Juharszirupra, melaszra, karamellre egyaránt emlékeztető rendkívül ízletes termék.

A biocsicsóka-sűrítmények egészségmegőrző édesítőanyagoknak minősülnek, magasan meghaladják például a barnacukor, a nyírfacukor (xilitol), az eritritol, és a finomított szirupok (pl.: tápióka-, agavé, stb.) hasznosságát beltartalmi értékükben. A csicsókasűrítmény emésztése inzulint jellemzően nem igényel, ami szinte páratlan jelenség a „cukrok” világában.

Fogyaszthatók önállóan és gyógyteába, növényi tejbe, ételekbe, lekvárokba, süteménytésztákba keverve. A hőkezelést jól tűrik.

A fruktózdús csicsóka anyagai „karmesterként” osztják el és segítik hasznosulni a szervezetben az egyébként is lassabban fölszívódó gyümölcscukrot, illetve a vele együtt elfogyasztott más tápanyagokat. Végső soron ez a csicsóka egyik „nagy titka” (hosszú távú szellemi és fizikai teljesítménymegtartó hatás).

Ezen kívül prebiotikus, bélvédő, immunerősítő hatású is, mivel csak a hasznos mikroflórát táplálja, kiemelten a Lactobacillus és Bifidobacterium kultúrákat.

Igen magas az ásványi anyag- és nyomelemtartalma. (Csecsemőknek, kisdedeknek 1 éves kortól adhatók.) Hozzáadott cukrot, tartósítószert nem tartalmaz, bármilyen hihetetlen, mert nagyon édes, de ez a természetes formája!
 

Az ÉDES biocsicsóka-sűrítmény „száz jó hatása”   –  itt olvashat róla!                                                                            

A cukor és tartósítószer mentes befőzés alapszabályai

A gyümölcsök és a paradicsom a savasabb élelmek közé tartozik (pH<4,5), így a tárolás során csak romlást okozó mikrobával kell számolni. (élesztők, penészek, nem kórokozó baktériumok) A cél tehát: e mikrobák elpusztítása a termékben és a tárolás során történő esetleges visszafertőződés megakadályozása.

Ennek érdekében három szempontot kell szem előtt tartanunk:

1. A befőzés helyszínének higiéniája, tisztasága

2. Az eltevéskor használt üvegek, fedelek és eszközök alapos csírátlanítása

3. A termék tisztasága és romlásmentessége

Az üvegek tisztítása, higiéniai alapelvek

A befőzés helyének tisztasága alapvető módon meghatározza a tartósságot. Az élelmiszer maradékok és porszemek felületén hemzsegnek a mikrobák, a nem kellő alapossággal letisztított, zsiradékfilmmel bevont felület-részek (pl.: konyhai munkalap egyes részei, szélei vagy sarkai) szintén otthont adhatnak mikroba kolóniáknak. Mindenekelőtt tehát módszeres takarítással és felülettisztítással kell kezdenünk. A mikrobák érzékenysége és savtűrő képessége különböző, ezért a csírátlanítást erősen lúgos és savas anyaggal is célszerű elvégezni egymás után. A legtöbb fertőtlenítőszer lúgos kémhatású (pl.: Flóraszept, Ultra), így ezzel érdemes az első tisztító műveletet elvégezni, majd ecetes vízzel is át kell törölni a konyha felületeit. A lúgos mosószer ilyenkor elpusztítja a savkedvelő, ugyanakkor lúgra érzékeny mikrobákat, míg az ecetsav a savtűrő, inkább semleges kémhatás környékén szaporodókra mér végzetes csapást. A lúgos-savas kezelés tehát a mikrobák döntő részét elpusztítja, az életben maradó sejteket pedig jelentős mértékben legyengíti. (A légtér fertőtlenítését szintén ecetsavas permetezéssel segíthetjük)

Az eltevéskor használt üvegeket és fedeleket az előbb leírt lúgos-savas kezeléssel csírátlaníthatjuk. E megoldás esetén a flóraszeptes vízzel elmosott és alaposan elöblített üvegeket és csavaros tetőket ecetes vízzel átöblítjük, majd tiszta, száraz leterített konyharuhára fejjel lefelé fordítva lehelyezzük a felhasználásig. (A lefordított üvegben képződő ecetsavas gőz is fertőtlenítő hatású.)
E módszer helyett az üvegek és eszközök kiforralása is elterjedt, ilyenkor az előmelegített üvegeket forró vízben csírátlanítjuk. Hátránya, hogy az üveg megrepedhet, hiszen csak maximum 20-40 fokos hőlépcsőt képes egyszerre elviselni. Az eszközök és csavaros fedelek esetében azonban jól alkalmazható.

Az üvegek és fedelek tekintetében fontos tudnivaló, hogy adott csavaros fedelet (lapkát) csak egyszer használhatunk biztonságos eltevésre. Ha a lapka belső felszínén a szigetelő gumiréteg benyomódott (vagyis már használtuk egy idényben), nagyobb az esélye a romlásveszélynek. Szintén fontos, hogy az üvegnek és lapkának azonos számú bekezdéssel („körmökkel”) kell rendelkeznie (az üveg menetbekezdéseinek száma és a lapka körmeinek száma megegyezik, erről is szó lesz később).

Gyümölcsök előkészítése, lekvárfőzés menete

A konyha és az üvegek, eszközök csíramentesítése után következik maga a gyümölcs vagy zöldség. Előnyben vannak a háztulajdonosok, akik már a kerti csapnál el tudják távolítani a hibás egyedeket és a szennyező anyagok legnagyobb részét. Akiknél ilyen lehetőség nincs, érdemes a befőzés helyétől minél távolabb elvégezni a válogatást és mosást. (Pl.: fürdőszoba) Váltott tiszta vizet használjunk, legalább háromszor. A kukacos szemek felfedezése végett a vízben áztatás megoldást jelenthet, a kukacok a vízbe kimásznak. Ugyanakkor a sokáig történő áztatás a vitamin kioldódásával járhat.

Az imént leírt egyszerű elvek szem előtt tartásával gyakorlatilag minimálisra csökkenthető a romlásveszély. Az utolsó nagy „offenzíva” a főzés illetve a forró felöntő lével való kezelés.

A gyümölcsöt magozzuk ha szükséges, vágjuk nagyobb darabokra. A főzés után ha túl nagynak érzékeljük a darabokat, még botmixerrel összeapríthatjuk, ízlés szerint. Ha hámozás is szükséges, a pár másodpercre forró vízbe merített gyümölcs könnyedén lehámozható.

A lekvárkészítéshez nagy edényt válasszunk, lehetőleg magas fallal, hogy ne fröcsögjön ki. Csak erre használatos edényt, fakanalat használjunk.

Forralás közben folyamatosan ellenőrizzük, keverjük, nehogy leégjen!
 

A forradalmian új növényi „zselatin”, az útifűmaghéj

De meddig is főzzük a lekvárt? Sűrítésre említettük, hogy cukrot használnak, vagy zselatin tartalmú sűrítőt, akárhogy is hívják. A zselatinról írtakat átgondolva felvetődik a kérdés, hogy mit is használjunk helyette?

A magasabb árfekvésű agar-agart és pektint ajánlhatjuk, mint alternatívát. A pektintartalmú dzsem fixálók ára átszámolva, 250 g 5500 Ft körülire jön ki, ami nagyon drága.

Az útifűmaghéj kúraszerű használata rendszeressé teszi az emésztést, megszünteti a székrekedést, segíti a plakkok eltávolítását, csökkenti az éhségérzetet, és kíméletesen tisztítja a májat és epét is. 85%-os rosttartalmával csökkenti a triglicerid- , koleszterin- és vércukor szintet, az egészséges HDL szintet nem befolyásolja. Akik felnőttkori cukorbetegségben szenvednek jelentősen javíthatja a betegek glükóz-szabályozó képességét.

Az emésztést megkönnyíti, nagy vízfelvevő képességgel rendelkeznek, illetve a méreganyagokat, és az étellel bevitt koleszterin egy részét és a vastagbélben már nem előnyös epesavakat is megköti. Ezáltal a bélrendszer rákos megbetegedésének az esélyét is csökkenthetik.

A fentieket átgondolva látható, hogy miért ajánlható vegetáriánus zselésítő anyagként lekvárainkhoz. Nemcsak a kellő állagot adja meg, ezzel lerövidítve a főzési időt, hanem egészségvédő szerepe is van. A lekvár felforralása, kevés hőntartás után kell beletenni házi készítményünkbe. Főzéssel, de főzés nélkül is alkalmazható sűrítésre. 

Az útifűmaghéjból  pár gramm is elegendő egy kg nyersanyaghoz. ALKALMAZÁSA: 1 kg gyümölcshöz 5-6 grammot használjunk. Ez két csapott evőkanálnyi mennyiség. Figyelembe kell venni a gyümölcs víztartalmát. Ha lédús gyümölcsről van szó, akkor picit nagyobb, ha magas pektintartalmúról, akkor csapott mennyiség is elég. A meleg lekvárt ugyanúgy kell összekeverni egy kis útifűmaghéjjal, majd elegyíteni a lábosban lévővel, mintha pudingot készítenénk. Az állaga is hasonló a meleg pudingéhoz. Melegen még folyóssabb, kihűlés után a termék megszilárdul és tartós lesz. Ugyanakkor nem várhatjuk tőle, hogy kimondottan kocsonyás állagot ad, mintha pektint alkalmaznánk. Érdemes próbaterméket készíteni, ha most használjuk először, pláne ha nagy mennyiséget szeretnénk befőzni vele.  

Dzsemek, lekvárok és paradicsomsűrítmény esetén a megfelelő ideig hőn tartott (forralt) és besűrűsödött terméket forrón letöltjük a tiszta üvegekbe, azonnal lezárjuk és száraz dunsztba tesszük.

Elterjedt a „felfordításos” megoldás is, amikor az üvegeket fejjel lefelé fordítva tároljuk, így a fedél és a termék feletti levegőréteg is „steril” lesz. Befőtteknél a forró felöntő lé végzi el az elsődleges csírátlanítást, majd a nedves ill. száraz dunszt.

A nedves dunszt valójában hőn tartást jelent, amely növeli a tartósságot, bár körülményesebb is egyben. (Az üvegek fedelét nem szabad teljesen rácsavarni a nedves dunszt idején a túlnyomás miatt, hanem csak a hőn tartás befejezésekor) A letöltött terméket forró vízbe kell helyezni, és ott tartani negyed órát, majd elzárva a lángot hagyni kihűlni.

A száraz dunszt esetén a jól lezárt üveget még forrón – de óvatosan az égési sérülés miatt – újságpapírba tekerjük, és egy pokrócra helyezzük. A jól körülbugyolált üvegeket két-három napig, a teljes kihűlésig itt tartjuk. Amikor a kamrába helyezzük felcímkézzük, ellenőrizzük, hogy benyomható-e a fedél. Ha igen, a vákuum nem megfelelő, ezt gyorsan fogyasszuk el.

A vákuum biztosításának a módja, hogy az üvegek lezárásakor figyelni kell a bekezdések vagy „körmök” számát. Az üveg száján ugyanis ugyanannyi menet-bekezdésnek kell lennie, mint amennyi „köröm” van a fedél alsó részén. (Pl.: hat menet-bekezdésű üveghez ne használjunk négy körömmel rendelkező fedelet) A tartósítószer nélküli eltevés során bevált üvegeket és hozzá tartozó fedeleket célszerű megjelölni és a következő évben is együtt használni. Így nagy az esélye az újabb sikeres eltevésnek, míg az ömlesztett fedél-halmazból való véletlenszerű válogatás nem túl célravezető.

Lezáráskor tehetünk a fedél alá folpack-ot is, bár ennek csavarás okozta megszakadása megnyithatja az utat a romlás felé. (A folpack-ot is egyfajta „csavaró” mozdulattal érdemes az üveg szájára simítani) A hibamentes, ép fedél felső felszínén lévő szigetelőréteg egyébként önmagában is légmentes lezárást biztosít, mivel a lehűléskor képződő vákuum a szigetelő részt az üveg szájához szorítja. A celofánnal történő lezárás szintén megfelelő, bár itt számítani kell a nedvesség kipárolgásával együtt járó beszáradással. (A celofán átengedi a vízgőzt) A celofán benedvesítése, – találékony háziasszonyok szerint – az üveg szájának tojásfehérjével való bekenése a mikrobák számára szintén áthatolhatatlan zárást biztosít.

Sokan nem magába az eltett termékbe, hanem a folpack és a csavaros tető illetve két celofán közé helyezik a tartósítószert. Az ilyen megoldások szintén jók lehetnek, csak a felbontáskor célszerű az óvatosság. A por alakú tartósítószerek előbb említett használata elfogadható, hiszen nem érintkezik az élelmiszerrel, így szervezetünkbe sem jut be. Ez a megoldás azonban elsősorban pszichikailag nyújt nyugalmat; a hőhatás (főzés, dunsztolás) és a vákuum e nélkül is tartósságot biztosít. Savanyított, hőkezelés nélküli termékeknél viszont gyakorlati haszna is lehet (csalamádé, savanyú uborka stb.).

Összefoglalva elmondható, hogy a higiéniás és hőkezelési feltételeket betartva a termék tartósítószer nélkül ugyanúgy eltárolható. Romlást okozó mikroba gyakorlatilag nem fordulhat elő olyan mennyiségben a termékben, hogy az romlást eredményezzen a tárolás során. Természetesen előfordulhatnak romlásnak induló lekvárok ilyen esetekben is, de nem gyakrabban mint tartósítószer használata esetén. Érdemes először próbaként a korábban említett módon eltenni néhány üveggel, majd a sikerélmény birtokában évente tovább növelni az üvegek számát. Ma már egyébként sokan készítik így, vagy hasonló technikákkal a házi készítményeiket, és ennek következtében nyugodtabban is fogyasztják azokat.
 

A befőzésen kívül hogyan tartósítsak?

Érdemes megemlíteni e részen belül, hogy a hőkezelés és fagyasztás kombinációja is igen előnyös és biztonságos módszer. Nagyobb hűtőláda megléte esetén a tizenöt-harminc percig főzött terméket kisebb dobozokba letöltve és lefagyasztva, hónapokig tárolható. Használhatunk e célra üdítőitalos papírdobozokat is tisztára mosva, jól lezárva. Az élelmiszeripar ezt a módszert évek óta alkalmazza oly módon, hogy a gyümölcsök kipréselt levéből ún. félsűrítményeket készít, és azokat mélyhűtve tárolja a felhasználásig. (A félsűrítmény önmagában még nem tartós, de az alacsony hőfok nem engedi a romlási folyamat beindulását.) A fagyasztásos technika – vitamin tartalom szempontjából – jóval kíméletesebb mint a tartósabb hőkezelés, így alkalmazása javasolható. Több helyen tesznek el így házilag paradicsom-félsűrítményt, hőkezelt alma- és kajszibarack zúzalékot, és egyéb gyümölcskészítményeket, amelyek a téli vitaminhiányos időszakban jelentős tápanyag bevitelt biztosítanak.

Tóth Gábor

okl. élelmiszeripari-mérnök

Minden jog fenntartva!

Felhasznált irodalom:

Gasztonyi K.: Élelmiszerkémia II. KÉE. Élelmiszeripari Kar, Egyetemi jegyzet, 1991. 279-381.
Körmendy I. – Török Sz.: Konzervtechnológia II. KÉE. Élelmiszeripari Kar, Bp, Egyetemi jegyzet, 1990. 526-538.
Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén. Pilis-vet Bt. 2013. 98-106, 114-118,
Tóth Gábor-Varga M.: Édesítsünk okosan! Pilis-vet Bt. 2013. 33-36, 64-66
Szezonális zöldség, gyümölcs naptár http://www.nyitottkert.hu/?q=szezonalis_zoldseg-gyumolcs_recepttar

Képek:

www.morguefile.com
ID-10039322AmbrohttpwwwfreedigitalphotosnetimagesHealthy_Living_g284-Woman_With_Blueberries_p39322html
ID-100132566marinhttpwwwfreedigitalphotosnetimagesBeauty_g419-Pretty_Young_Woman_p132566html
ID-10035341photostockhttpwwwfreedigitalphotosnetimagesHealthcare_g355-Female_Doctor_Checking_Blood_Pressure_p35341html

Miért egészségtelen a húsfogyasztás?

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy miként hat a hús fogyasztása a szervezetünkre? De nem is gondolnánk, hogy nemcsak magunkat, de a földet is károsítjuk ha sok húst eszünk.  Ismerje meg, hogy a húsfogyasztás hogyan hat az egészségünkre, illetve mi a szerepe a globális felmelegedés kérdéskörében. Hogyan változtathatunk életvitelünkön az egészségünk érdekében?

A felmelegedés okozói és káros hatásaik

A globális felmelegedés az üvegházhatású gázok nagymérvű megjelenésére vezethető vissza légkörben. Ezek a gázok a földről távozó infravörös sugárzást visszaverik, és tovább melegítik a légkört, amely során földünk átlaghőmérséklete növekszik. Ennek hatására olvadnak el a gleccserek, a sarki jégtáblák, amik viszont fényvisszaverő szerepet töltenek be. Ezek elolvadásával előtűnő szárazföld vagy tenger már jobban felmelegszik, és tovább fokozza a káros hatást.

Az üvegházhatású gázok között szerepel a szén-dioxid (CO2), ami a fosszilis eredetű tüzelőanyagok nagymérvű felhasználásával került nagy mennyiségben a légkörbe a XIX. századtól. A növények a fotoszintézis során a szén-dioxidot felhasználják, de mikor elrothadnak vagy elégetik őket akkor újra szén-dioxid kerül a levegőbe. Az ember és az állatok egy része légzésük során szintén szén-dioxidot lehelnek ki.
A másik káros gáz a metán (CH4). A szerves anyagok lebomlásakor – emésztéskor és a szemét lebomlásakor is – kerül a légkörbe. Nagy mennyiségű metán van tárolva a szibériai mocsarakban és az óceánok mélyén. A mocsarak a globális felmelegedés következtében nyugat szibériában már olvadnak. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a tengerek mélyébe zárt káros anyag még nem kezd onnan kijutni.

Egységnyi szén-dioxid felmelegítő hatása alacsonyabb mint a metáné. (Ez utóbbi 25-ször olyan erős, 100 évre átlagolva). Tehát a metánból kisebb mennyiség is nagyobb károkat okoz, a szén-dioxidból viszont a már meglévő nagy mennyiség jelent óriás problémát. Meg kell említeni a nitrogén-oxidokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor, a kipufogógázok segítségével és a nitrogén-műtrágyázott talajokból kerül a légkörbe.

Ezeknek az üvegházhatást okozó gázoknak sajnos az a tulajdonsága, hogy sok ideig megmaradnak a légkörben. A metán 8-12 évig, a freonok akár 200 évig is, a nitrogén-dioxid 120 évig marad a légkörben. A szén-dioxid pedig csak 200 év elteltével kerül ki a légkörből. Tehát ha ma leállítanánk az emberi tevékenységből származó szén-dioxid környezetbe juttatását, a folyamat akkor sem fordítódna vissza teljesen. Az egyetlen amit tehetünk, hogy nem rontunk tovább a jelenlegi helyzeten.
Mindezek után gondoljuk át az állattartás kihatásait a légköri változásokra.

Az állattartás árnyoldalai

Egy amerikai tanulmány szerint a növényi alapú étrendnek sokkal kisebb káros környezeti hatása van, mint a húsalapúnak. Tehát minél kevesebb húst eszik valaki, annál kedvezőbb a környezet számára is, sőt – ha ezt a gondolatot továbbvisszük – a legjobb az lehetne, ha teljesen elhagynánk a hús és húskészítmények fogyasztását. A tanulmány adatai szerint a legártalmasabb élelmiszer a marhahús, mivel a szarvasmarhák felnevelése veszi legjobban igénybe a természeti erőforrásokat. Az egyik káros üvegházgáz a metán – többek között – a kérődzők bendőjében lévő erjesztőbaktériumok tevékenysége során, valamint a hígtrágya közvetítésével kerül a légkörbe. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett új jelentés szerint az állattartó ágazat CO2 egyenértékben mérve több kibocsátást termel – mintegy18 százalékot – mint a közlekedés. Az ENSZ és vezető környezetvédelmi szervezetek is megállapították, hogy az élelmiszer céljából történő állattartás jobban károsítja a környezetet, mint szinte bármi más tevékenység. Gondolhatunk a levegő- és vízszennyezésre, a termőtalaj erőforrásainak a kimerülésére vagy a talaj elvesztésére.

Az értisztításban, a koleszterinszint csökkentésben segítséget jelenthet a magas színanyag bevitel. Homoktövismag-őrlemény és a  Vörösszőlőmag-őrlemény megrendeléséhez kérjük kattintson a névre.

A hústermelés tehát nagymértékben hozzájárul metán termelése folytán is a globális felmelegedéshez. A szarvasmarha és birkatartás felelős az összes ember-okozta metán szennyezés 37%-áért, amit főleg a kérődző emlősök (szarvasmarha és birka) emésztőrendszere állít elő, és az ammónia 64%-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz. Az állattenyésztés során szabadul fel az összes emberi eredetű nitrogén-dioxid 65%-a is, aminek 296-szor nagyobb a globális melegítőképessége (úgynevezett GWP), mint a szén-dioxidnak.
Nem elhanyagolható az a korábban említett szempont, hogy az állattartás során az élővizeink és a talaj is szennyeződhetnek. Az állatok növekedésük során sok vizet, takarmányt és gondoskodást igényelnek. A betegségek megelőzésére és kezelésére antibiotikum, illetve egyes gyógyszerek előzetes adása szükséges. Bizonyos országokban még növekedési hormont is adnak az állatoknak, amelynek az emberi szervezetre is lehet hatása. (Ezek az anyagok a húsfogyasztás révén vagy a vizek útján károsítják egészségünket.) Egyes adatok szerint egy kg marhahús előállítása 7000 liter vizet igényel, más adatok szerint 13000, de akár 100000 liter is szükséges lehet. Szembeállítva az 1kg burgonyához szükséges 35 l-rel látható, hogy a hústermelés tehát nagyságrendekkel több vizet igényel mint a növénytermesztés. A búzatermesztés is csak 1000-2000 l vizet igényel kilogrammonként. A haszonállatok etetéséhez megtermelt növények területét is fel lehetne szabadítani az emberi fogyasztásra szánt termények számára.

A húsfogyasztás hatásai

Az állati termékek közül az úgynevezett hús-kérdés a legkritikusabb, ahogyan az előzőekben erről szó volt. A környezetvédelmi szempontok mellett azonban közvetlen egészségvédelmi területek is felmerülnek. Az elmúlt évtizedekben (a II. világháború óta eltelt időben) elégséges adat gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a hús élettani hatását, előny/hátrány arányát megvizsgálják, és megtegyék a kiértékeléseket. A tárgyilagos következtetéseket persze jelentősen megnehezítik az úgynevezett évezredes hagyományok, az üzleti szféra befolyásoló hatása és az emberi ízlelőrendszer illetve élelmiszerfogyasztási szokások előnytelen módosulása. Mivel e cikk fő témáját nem a hús élettani hatásai képezik, e helyen csak tömör összefoglaló gondolatokra van lehetőség.

A húsfehérjét az állati szervezet építi fel növényi aminosavakból. Az emberiség a másodlagos állati fehérjék fogyasztására állt át, mely nagy változást jelent a korábbi évszázadokhoz viszonyítva. (Régen kiegészítő tápanyagforrásként fogyasztották az állati termékeket) Ez a jelenség az emberi szervezetre közvetlenül kihatott. A nagymértékű húsfogyasztás károsítja a szívet és a keringési rendszert, az érkárosító fehérje összetétel és rejtett zsírok miatt. Növeli a bélrendszeri méreganyag képződés esélyét, emellett rostokat és védő hatású (protektív) antioxidáns vitaminokat, nyomelemeket nem tartalmaz, így hozzájárul a vastagbél- és végbélrák kifejlődéséhez. (Befolyásolja a káros bélbaktériumok növekedését) Növeli a kiválasztó szervek terheit, és savasító hatása révén a csontozatra is káros lehet. (A húsban elenyésző mennyiségű kalcium van) Mindezeken felül korunkban az állatbetegségek, rejtélyes vírus és baktériumhordozás veszélye is felmerült, mely tovább súlyosbítja a kérdéskört. Összességében a húsfogyasztás hátránya ma már jelentősen túlhaladja a lehetséges előnyöket (vastartalom, teljes értékű fehérjék, B12 vitamin), így – a környezetvédelmi, etikai és egyéb szempontokat is egybevetve – komoly újragondolást igényel ma már a hús-kérdés.

Életünk megváltoztatása 

A korábbiakban láthattuk, hogy világunk történései új fénybe helyezik egyéni életünket is. Sajnos a globális felmelegedés hatásait mindenki megérzi valamilyen módon. Kibújni a következmények alól nem lehet. Az egyes személyek szén-dioxid kibocsátása az energiafelhasználásunk során, utazásaink alkalmával vagy az autónk használata miatt egyre nő. Az általunk elfogyasztott állati eredetű élelmek előállításakor szintén szennyeződhet a környezet, így mi magunk is közvetve hozzájárulunk a problémákhoz.
 

A legnehezebb, de egyetlen helyes út, ha megváltoztatjuk kialakult szokásainkat. Igen nehéz feladni egy-egy olyan „beidegződést”, melyet évek-évtizedek óta gyakorolunk, de az ismeretek birtokában szükséges, hogy újragondoljuk életünket. Ha hirtelen megbetegszünk pl. szívinfarktusban vagy rákban, mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyógyuljunk. Még kedvelt húsételeinkről is lemondunk, csak hogy jobban érezzük magunkat, és hosszú ideig együtt lehessük házastársunkkal vagy gyermekeinkkel, unokáinkkal.

A szervezetet károsító tényezők ellensúlyozásában, a daganatos betegségek elleni harcban segítséget jelenthet a színanyagok bevitele.   A vörösszőlőmag-őrlemény megrendeléséhez kérjük kattintson a névre  

Manapság már nemcsak a szervezetünk, hanem a földünk is „beteg”, sőt – bibliai példával élve – a haldoklás, haláltusában való vergődés állapotában van. Az idő az egyetlen tényező, mely Földünket elválasztja a katasztrófáktól. Éppen ezért egyre gyakrabban hallhatunk időbeli „előrejelzéseket”, melyek jelzik, milyen időtávon belül következhet be az összeomlás, a vészjósló jelenségek hátterén. A régebbi előrejelzések még több száz évet jósoltak, de az idő előrehaladtával egyre szűkösebb az előrevetített intervallum a vészes folyamatok lezárulásához. Bár a Biblia egyértelműen leírja, hogy a földi létnek nem valamilyen természeti katasztrófa vet véget, mégis ezek a folyamatok jelzésértékűek sok tekintetben.

Az immunrendszer erősítésben, a bélflóra regenerálásban segítséget jelenthet az inulin bevitel. Hazánkban lényeges a mindennapos szív- és érvédelem, a vércukorszint és koleszterinszint csökkentése. BIOCSICSÓKA SŰRÍTMÉNY rendeléshez kattintson ide! 

Meg kell próbálnunk energiafelhasználásunkat csökkenteni, vigyázni a vízkészletekre és hasznos átgondolni étkezési szokásainkat is. Ha sok ember csökkenti húsfogyasztását ennek hatása azonnal érezhetővé válik a légkörben, míg az alternatív energiaforrásokra való átállás időbe telik. Mindez elhatározás kérdése, ha megértjük ennek fontosságát egészségünkre és környezetünkre nézve, akkor könnyebb és tudatos lesz a váltás.

honlap: www.e-mentes.com

Tóth Gábor
okl. élelmiszeripari-mérnök

Minden jog fenntartva!

Felhasznált irodalom:
Tóth Gábor: Beteg táplálékaink Pilis-vet Bt. 2011.
www.levego.hu: Globális éghajlatváltozás Sok a bizonytalanság. Dr. Mika János éghajlatkutató. Országos Meteorológiai Szolgálat
http://kgmb9.com/main/content/view/5786/76/ Top 10 Reasons Why It's Green to Go Veggie (April 22, 2008 11:48 AM)
www.wikipedia.hu globális felmelegedés, üvegházhatás szócikk

Képek:
www.morguefile.com
ID-10039322AmbrohttpwwwfreedigitalphotosnetimagesHealthy_Living_g284-Woman_With_Blueberries_p39322html
ID-100132566marinhttpwwwfreedigitalphotosnetimagesBeauty_g419-Pretty_Young_Woman_p132566html
ID-10035341photostockhttpwwwfreedigitalphotosnetimagesHealthcare_g355-Female_Doctor_Checking_Blood_Pressure_p35341html

A rák kezelhető: lehetséges? Hogyan változtassunk életvitelünkön?

Az elmúlt évtizedekben a daganatos betegségek gyakorisága látványos emelkedést mutatott. Sokan felteszik a kérdést:

A rák hogyan gyógyítható? Mit tegyek ha már megbetegedtem?

Hogyan előzhetem meg?

Cikkünk részletesen taglalja a kerülendő életmódbeli tényezőket valamint kitér a rákmegelőzés lehetséges módjaira, a fogyasztandó élelmiszerek listájára is. 
A témakör fontosságát jelzi, hogy hazánkban a tüdőrák férfiaknál az első, nőknél a negyedik helyen áll. A vastag- és végbélrák a második, a bőrrák a harmadik leggyakoribb ráktípus. Vezető halálok a hölgyeknél az emlőrák, az uraknál pedig a szájüregi rák kialakulásának a kockázata magas (negyedik leggyakoribb típus). 

Hogyan alakul ki a rák?

A rákbetegség kialakulását az ún. kétlépcsős modellel lehet leírni. Egy „beindító”, más néven iniciátor tényező révén megváltozik egy sejt genetikai állománya, majd a „rásegítő”, vagy promóter tényezők mintegy biztosítják a daganat kifejlődéséhez szükséges körülményeket. Mindennapi életvitelünk során mind az iniciátor, mind a promóter tényezőket jelentős mértékben befolyásolhatjuk jó vagy rossz irányban.

A daganatos betegségek java része közvetlen összefüggést mutat az egyéni szemléletmóddal és szokásrendszerrel, ugyanis ezek felerősíthetik, vagy „alvó helyzetben tarthatják” a negatív genetikai hajlamokat, illetve a rajtunk kívül eső okból kialakult, aktiválás előtt álló tumor sejteket.

El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a betegség kialakulásához idő kell, sok éves helytelen életvitel állhat mögötte. Sajnos a kialakult betegséget sem lehet jelen pillanatban gyógyítani gyógyszerrel, de reméljük sikerül majd a jövőben a kutatóknak kitalálni a megfelelő gyógymódot. Ha kialakult a betegség, az orvosok által ajánlott gyógykezelési módokat kell alkalmazni.
Jelen cikkünkben foglaltak nem gyógyító tényezőket sorolnak fel, csak életmódbeli megelőző faktorokat ajánlanak. A megelőzéshez teljes szemléletbeli, életmódbeli változtatás szükséges, amely a kialakult szokásrendszerünkkel sokszor ellentétes lehet. Ugyanakkor a kitartás jobb életminőséget, egészséget eredményezhet.
 

Milyen életmódbeli tényezőket kerüljünk?

Az étrend terén sokan megelégszenek a gyorsételekkel, üres kalóriaforrásokkal, amelyek azonban idővel benyújthatják a számlát. Kerüljük ezeket a helyeket, főzzünk minden nap, inkább nyersen, párolva fogyasszuk a gyümölcsöket, zöldségeket.

Az emésztőszerveket érintő daganatok száma igen jelentős, amely jelzi, hogy az életmódbeli tényezők között a táplálkozás tekinthető elsőrendűnek. A szervezet egy ideig képes ellenállni a rákkeltő hatásoknak, azonban az immunraktárak kimerülése betegséghez vezet. Eleinte csak diszkomfort érzés, rossz közérzet jelzi a negatív tendenciákat. Később megjelenhet a székrekedés-hasmenés váltakozása, majd a véres széklet. (Ez utóbbi másból is adódhat)
 

A helytelen táplálkozás – illetve az ehhez társuló krónikus stressz, és a testedzés hiánya – melegágyát képezi a daganatoknak, mivel a szervezet ilyenkor feléli tartalékait, és védtelenné válik a belső támadással szemben.

Mutagén hatású vegyületek (gyökök) képződhetnek az emésztés, illetve belső átalakítások során is, amennyiben az ételek párosítása helytelen, és a gyomorban erjedési, a bélben rothadási folyamatok indulnak el. (Pl.: egyszeri nagyobb étkezés, fehérjedús ételek után édesség vagy gyümölcs fogyasztása, stb)

A gyökök mennyiségét a sültek, grillezett ételek, odaégett ételrészek, olajban sütött ételek és nagy mennyiségű olaj fogyasztása növeli.

A nem megfelelő étrend többszörös rombolást is végezhet a testben. Az élelmiszeripari adalékanyagok, növényvédőszer- és állatgyógyászati szer-maradványok, nehézfémek és penésztoxinok közvetlen iniciátor tényezők (mutagének), vagyis alkalmasak alvó tumor sejt létrehozására.

Székrekedés esetén a vastagbélben ún fekáltoxinok képződnek, amelyek egy része a vastagbél falát támadja meg, más része visszajuthat a szervezetbe.

Az étrendben előforduló „rásegítő” tényezők között az állati fehérjék előnytelen aminosav-összetétele, a fűszeres, csípős, pácolt és füstölt ételek, az alkoholos italok, a hozzáadott cukor, valamint a forró ételek (levesek) éhgyomorra történő fogyasztása.

A túlzott mennyiségű vöröshús fogyasztás is megterheli az emésztőszerveket.

A táplálkozás szintén a rák kialakulásának a harmadáért felel. A magas zsírtartalmú étrend, különösen az állati zsiradékok növelik a rákbetegségek kockázatát: a tüdő-, vastagbél, végbélrák, méh-, emlő- és prosztatadaganat esetében.

A mozgásszegény életmód és az elhízás is növeli a méh-, vese és vastagbélrák kockázatát.

A bőséges fehércukor fogyasztás is káros hatású.

Tudjon meg mindent az egészséges édesítésről az 
Édesítsünk okosan! című akciós kiadványunkból!
A biocsicsóka-sűrítmények orvosbiológiai jelentőségéről is tájékozódhat 
akciós árú kiadványunkból!

A magas koleszterin és sófogyasztás is kerülendő.

A kávéfogyasztás káros lehet a hólyagra.

A dohányzás a rosszindulatú daganatok harmadáért felelős, tehát ha a cigarettát letesszük, akkor már sokat tettünk az egészségünk érdekében. A passzív dohányzás is lehet rákkeltő!

A cigaretta mellett az alkoholt is tegyük le.

A vörösborról a magas flavonoidtartalma miatt lehet hallani, hogy jótékony hatású. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy a jótékony hatás nem magának a bornak, hanem a szőlőhéj és szőlőmag színanyagának van. Tehát a jótékony hatást a gyümölcsfogyasztás (flavonoid bevitel) segíti elő, nem a vörösbor. 

Hogyan védhetjük szervezetünket a rák kialakulásától?

A mutációt okozó hatások mellett a helytelen étrend alacsonyfokú protektivitása (védelme) is említendő, amelynek eredményeképpen az immunrendszer „lábai megrogynak”.

Az antioxidánsok (C-, E-, A vitamin, folsav, szelén, cink, mangán), a növényi színanyagok (flavonoidok, antocianidok, stb), a fitoösztrogének, a fitokemikáliák, és az élelmi rostok is kiemelt szerepet kapnak a gyökfogó mechanizmusokban, ezek bevitelét növelni kell.

A teljes kiőrlésű gabonafélék, a bab, borsó, lencse, a nyers növények és gyümölcsök védő hatásúak.
 

A nyers vagy kíméletes eljárással készülő, főként növényi alapú natúr illetve bioélelmiszerek előnyösek. Ne vegyünk magas feldolgozottsági fokú ételeket. 

Kiemelkedő védő hatása van a pektinben gazdag, színes héjú vagy húsú gyümölcsöknek (alma, szilva, barack, ribiszke, stb).
 

Az alma magház és a mag különleges, értékes rostanyagait tartalmazza az 
OKOS MAGOS ROST FORMULA. Rendeléshez kérem kattintson ide!

Sok zöldségfélét, hüvelyest, káposztafélét fogyasszunk.

Az olajos magvak E-vitaminja, olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma védő hatású.

Az A-, C-, E- vitamin bevitelt, a béta-karotin fogyasztást szintén növelni kell.
 

Az antioxidáns hatású likopin a paradicsomban található.

Fogyasszunk bőségesen mindent, ami színes: piros, narancssárga, zöld. Ezeket nemcsak külön, hanem kombinálva használjuk fel az ételkészítés során.

Használjunk a mindennapokban: sütőtököt, dinnyét, mangót, mogyorót, sok paprikát, paradicsomot, citromot, narancsot.

Sokszor nem tudunk magunkhoz venni megfelelő mennyiségű ásványi anyagot, vitaminokat, antioxidánsokat, ha nem tudjuk beiktatni a megfelelő mennyiséget. Ezen kívül sok magas antioxidáns tartalmú színes gyümölcs csak szezonális, de minden nap nagy mennyiséget kell bevinni a megfelelő védelem, illetve a gyökök és az esetlegesen meglévő rákos sejtek eliminálása céljából.
 

Ezért van szerepe a magas értékes anyag tartalmú, kíméletesen, 40 fok alatt szárított, cukorszegényített préselt gyümölcshús és mag őrleményekre. A szervezetünkben naponta keletkező rákkeltő szabad gyököket a fekete színanyagok, a fenolos vegyületek, a flavonoidok és a antocianidok képesek megkötni, ezáltal védő hatást gyakorolnak szervezetünkre. 
A színanyagok segíthetnek megvédeni a szervezetet a rákos gyökképződéssel szemben, amely idősebbeknél a védelmi rendszer meggyengülése miatt, illetve a gyökök mennyiségének a növekedése miatt előrehaladottabb.

Sokan a C-vitamin tartalma miatt fogyasztják a téli időszakban az almát, a citrusgyümölcsöket. A színes gyümölcsök, mint a  fekete szeder, a pirosszőlőmag őrlemény, a homoktövismag őrlemény vagy a fekete ribiszke antioxidáns tartalma még ezeket is túlszárnyalhatja!

A magas antioxidáns likopin és zeoxantin tartalmú anyagok fogyasztása segíthet a szemünk egészségének megőrzésében. Kérem az OKOS MAGOS FOCUS FORMULA rendeléséhez kattintson 

A szelén egy olyan ásvány, ami a szervezet antioxidáns enzimének a része. Magas szeléntartalmú a barnarizs és a teljes kiőrlésű gabona, valamint a dió.

A fitoösztrogének a szervezet ösztrogénjeinek káros hatásait ellensúlyozhatják, jelentős mennyiségben a szójában található.

A szulfidok is hasznosak lehetnek, a hagyma, fokhagyma tartalmazza őket.

Növeljük a brokkoli, káposztafélék, kelbimbó, cukkini, spenót, cékla, karfiol mennyiségét a táplálkozásunk során, csakúgy mint a magvak, mogyoró bevitelét.

A reggelik, uzsonnák alkalmával fogyasszunk csíráztatott gabonákat, melyeket otthon könnyen csíráztató tálban készítettünk.

Tegyünk a reggeli müzlinkbe magas rosttartalmú összetevőket is!
 

A zsírban gazdag húsféleségek helyett inkább a halat részesítsük előnyben, de a legjobb, ha semmilyen húst nem fogyasztunk. A nitrites pácsóval készült töltelékes húskészítmények fogyasztását is kerüljük.

Iktassunk be minden héten húsmentes napokat! Hosszú távon igyekezzünk minél több húst kiiktatni az étrendünkből.

A tej- és tejtermékeknél, és a kenyérre kent készítményeknél is az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk. Inkább extra szűz olívaolajat, szezámolajat, sárgabarackmag olajat tegyünk a kenyérre.

Az ételkészítés során kerüljük a zsírban sütést, inkább pároljunk.

Sütőben süssünk, vékonyan kiolajozott tepsiben. Sütőzacskót vagy római tálat is vezessük be a használt technikák közé.

A grillezett ételek fogyasztását is csökkentsük, a grillezés előtt pároljuk meg az ételt, vagy pácoljuk be.

A pékáruk, tésztafélék vásárlásakor a magas teljes kiőrlésű termékeket részesítsük előnyben.

Mindenek előtt azonban mindazoknak, akik szeretnék megelőzni a néma kórt, egy alapos bélrendszeri tisztítás és a bélflóra helyreállítása javasolható.

Az étrend mellett természetesen a napi folyadékbevitel is elsődleges tényező. Minimum napi 2 liter folyadékot fogyasszunk.

Az ásványvizek mineráliái védő hatásúak, ezért ne cukrozott üdítőket, hanem natúr leveket fogyasszunk, illetve tiszta ásványvizet, ha lehet lúgos kémhatásút.

Fogyasszunk búzafűlevet vagy szárított búzafüvet minden nap!

A testmozgás bevezetése a napi rutinba szintén elsőrendű. Akár napi 3×10 perc is rengeteget jelent.

Mi jelenthet segítséget?