Középkori rettegés: a pestis

Feltöltve: 2013. július 2.

Valószínűleg a legtöbb áldozatot követelő járványok közé tartozott a múltban és több hullámban tört rá az emberiségre. A konstantinápolyi bubópestis (i.sz 542-544) hirtelen magas lázzal, hallucinációval, hason, hónaljon és fültövön megjelenő duzzanatokkal, nagy szomjúság kíséretében megjelenő betegség volt, amely néhány nap alatt halálhoz vezetett. Az első megbetegedéseket az egyiptomi Péluszion kikötőben észlelték, ahonnan az egész Földközi-tenger partvidékén elterjedt. A járványnak Konstantinápolyban minden második, az Alpoktól délre eső európai területeken minden negyedik ember áldozatul esett. A városok elnéptelenedtek, a földek műveletlenül maradtak, a termés elrothadt, a kereskedelem szünetelt és az éhínség egyre nőtt…

 

A középkori európai pestisjárvány idején (1346-1352) a kontinens lakosságának legalább harmada, mintegy húszmillió ember veszítette életét. A kór Ázsiából, valószínüleg a Góbi sivatagból, a kereskedelmi útvonalak mentén érkezett először Szicíliába, majd hihetetlenül gyorsan terjedt. Itáliából Franciaországba, Spanyolországba, a Rajna mentén északra fertőzött tovább, majd elérte Angliát és Írországot. A Duna mentén először Ausztrián, majd Magyarországon söpört végig, azután megjelent a Baltikumban, Skandiáviában, sőt Grönlandon is, ahol a teljes népességet kiírtotta. Európa nyugati felén a pestis 1350-ben váratlanul megszűnt, majd hírtelen újra lecsapott Oroszországban. A városiasodás miatt egyes helyeken a lakosság kétharmada is odaveszett.
Hazánkban a pestis folyamatos jelenlétéről és pusztításáról 1095 óta vannak adatok. Különösen drámai szerepet játszott a kórkép a a magyar történelemegyik jelentős szakaszában, a Rákóczi szabadságharcban. A járványt a háborús viszonyok tovább fokozták, végül az egész országot és Erdélyt is elárasztotta a fekete halál. Az ország akkori mintegy 3 millió lakosa közül legalább 300 ezren haltak meg a betegségben, polgárok és katonák egyaránt. Sokan – pestistől való félelmükben – pánikba esve menekülni kezdtek, ami a kórokozók további szóródását eredményezte. Hasonló következménnyel jártak a vallásos indíttatású zarándoklatok és körmenetek is.

A baktériumok és a vírusok megerősödésének okait és az ellenük való küzdelmet megismerhetik akciós kiadványunkból.
A húsok és a húskészítmények, valamint a tej és tojás kockázatairól is téjékozódhat 
Beteg táplálékaink című akciós kiadványból

Az egészségvédő táplálkozás alapjait is megismerheti. 
Rendeléshez, kérem kattintson ide!

A pestis eredendően nem európai betegség. A feljegyzések ugyanis rámutatnak, hogy i. sz. 46-ban a kór Mongólia lakosságának kétharmadát kiírtotta, Kínában pedig 312-ben és 468-ban nagy területeket tett lakatlanná. Minden jel szerint az európai járványok a távol-keleti vidékekről származhattak. A középkori európai pestisjárvány kitörésének egyik fő oka az volt, hogy a Krímben 1346-ban Kaffa várát ostromló tatárok a pestisferzőzésben meghalt társaik holttestét hajítógépekkel belőtték a városba. A várat védők így megkapták a fertőzést, a túlélők pedig a Földközi-tenger partvidékére hurcolták a kórokozót hajóikon. Az első sikeres járványellenes intézkedést – a 40 napos zárlatot és karantént – a Velencei Köztársaságban vezették be az 1300-as években.
 

A szervezetet károsító tényezők ellensúlyozásában, a daganatos betegségek elleni harcban segítséget jelenthet pirosszőlő és a feketeribiszke őrlemény 

A pestisjárványok kórokozóit legtöbb esetben erdei rágcsálók, leggyakrabban patkányok testén élősködő bolhák terjesztették. Az elhanyagolt, szennyezett, szerves hulladékok, maradványok által körülvett lakhelyek mentén a patkányok megfelelő életteret találtak maguknak és elszaporodtak. Így a bolhák bejutottak a házakba és megfertőzték az embert. A fertőzésről sokáig helytelenül azt hitték, hogy csak a patkányok terjesztik, azonban a baktérium az állatról emberre jutva utána már emberről emberre is fertőz.

Információk:

honlap: www.okosmagos.hu
             www.rostdoktor.hu
             www.okosmagos.hu          

email: taplalkozas@gmail.com (Tóth Gábor) mobil: 0620/772 2220          
 

                                                                                                                       Tóth Gábor

élelmiszeripari-mérnök

Minden jog fenntartva!

Megosztom

Szerző:
Tóth Gábor

Bővebben » Tóth Gábor

Eseménynaptár

<< aug 2019 >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1