E-mentes övezet avagy mit reggeliztél ma?

Mindennapi étrendi dilemmáink és a gasztropszichológia

RECEPTEK és hasznos tippek – BioGabitól

Ami az E-mentes övezetben elhangzott és ami nem

ÁR 2890 FT – rendelés esetén 5% kedvezménnyel csak 2745 FT

Méret 130*200 mm keménykötésű könyv. 250 oldal!

+ Postaköltség! Előre utalás esetén 890 Ft. Utánvét esetén 1290 Ft.

panorama_uj-konyvhoz

KÖNYV AJÁNLÓ

Világunkban a helyes táplálkozáshoz mindenkinek értenie kell egy kicsit. Az élelmiszeripar kettős játékot játszik, és ez a polgár bőrére mehet. Hasznos tisztában lenni a belső folyamatokkal, összefüggésekkel az élelmiszergyártás és a táplálkozás terén, hogy ezek ismeretében jó döntéseket hozhassunk az egészségünket érintő kérdésekben.

Ezért született e riportkönyv, amelyben Sebestyén Balázs kérdezi Bio Gabit, alias Tóth Gábor táplálkozáskutatót, akivel ‒ műsorvezető kollégáikkal együtt ‒ három éven át, hétről hétre beszélgettek a legaktuálisabb kérdésekről, a legfrissebb szakmai eredményekről, a fogyasztói dilemmákról a Morning Show E-mentes övezet című, nagy sikerű rovatában.

Közkívánatra született e könyv, amelyben elérhető a műsorban elhangzott számtalan hasznos szakmai információ, tanács, megoldás és ötlet a határainkon innen és túl élők számára, olvasmányos, közérthető, kibővített formában, csokorba gyűjtve, receptekkel együtt.

Ennél azonban még többről is szó van. A könyv készítése közben mintegy életre kelt, és így különálló, bővített műként jelenik meg, amely mindenki számára haszonnal forgatható, aki szeretné „E-számoktól mentesen”, tisztábban látni a jelenségeket.

Mit jelent a gasztropszichológia? Miért van annyi étrendi irányzat? Melyik E-számmal kell vigyáznunk? Igyunk-e tehéntejet, együnk-e párizsit? Mit tegyünk, ha emésztési problémáink vannak? Valós-e a gluténpánik, és milyen kenyeret vásároljunk? Ehetünk-e fagylaltot, és miből készül a csokoládé? Miért hiperaktív a gyerek, és miért migrénes a szülő? Milyen vizet igyunk, jó-e a rendszeres kávézás? Bízhatunk-e a biotermékekben? Mit együnk, ha sportolunk vagy fogyni szeretnénk? Hogyan erősíthetjük immunrendszerünket? Mi a hosszú élet titka?

Többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat e riportkönyvben.


A RENDELÉS LEADHATÓ  info@tudomanyeseletmod.hu  E-MAIL CÍMEN vagy telefonon a  06309503504 számon (NÉMETH GYÖRGY)! 

 

 

(tovább…)

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor

Az E-számokról őszintén

Milyen jövőt szán nekünk és gyermekeinknek az élelmiszeripar?Milyen veszélyeket hordoznak magukban az adalékanyagok (E-számok)? Megérett, leszedték és megették, így történt régen. És ma?…

 

Tovább a vásárláshoz »


És ma: megérik, leszedik, zúzzák, hőkezelik, enzimesen bontják, préselik, derítik, tükrösre szűrik, besűrítik, tárolják, szállítják, vizezik, cukrozzák, aromásítják, szénsavval dúsítják, csomagolják – és végül megitatják velünk.

Az élelmiszeripar alaptevékenysége ma a következő: a természetes állapotától megfosztott, elemeire bontott és átalakított nyersanyagrészeket ismét " összeragasztják ", e-számokkal dúsítják s így egy újfajta élelmiszer áll elő.

Az összerakás azonban nem olyan könnyű, hiszen különböző színű, állományú és oldhatóságú rendszerekről van szó. Ekkor kerül elő a laboratóriumból az emulgeátor, stabilizátor, állományjavító vagy a csomósodásgátló anyag. A szín-és ízprofilt színezékekkel és aromákkal, a méretet térfogatnövelővel, a tartósságot tartósítószerekkel biztosítják. Az adalékanyagok (e-számok) egyre szélesedő tárháza az eladhatóságot, a gyártó érdekeit szolgálja, a szolgálatkész, fogyasztóbarát gyártó " mindent a vevőért " ideológiája sajnos a legtöbbször csak felszín.

Sokan úgy gondolják, minden adalékanyag ártalmatlan és semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár rendszeres, naponkénti bevitelük a szervezetünkbe. Ez az egyik véglet. Mások minden adalékanyagtól kategorikusan elhatárolódnak, sőt jelentős részükkel kapcsolatban komoly egészségkárosító hatásokról beszélnek. Ez a másik véglet. A szakemberek szerint egy adalékanyag csak akkor kerülhet forgalomba, ha egyértelműen bizonyítják ártalmatlanságát. Ez azonban fordítva is igaz: egy forgalomban lévő vegyületet csak akkor vonnak ki véglegesen a közfogyasztásból, ha bizonyítást nyer az egészségre való ártalmasság ténye. Egy ilyen betiltás azonban sokszor várat magára, mivel egy egy idegen anyagra minden szervezet másképp reagál, a tudománynak viszont statisztikailag igazolható, orvosi tapasztalatokkal alátámasztott bizonyítékokra van szüksége, ami annyit jelent, hogy kis híján népbetegséget kell kiváltson.

A nyugati szakirodalmak egyre másra egészségügyi kockázatokról számolnak be, míg a hazai szakirodalmak az " aggodalomra semmi ok " elvet érvényesítik. Ez utóbbi valamelyest érthető is, hiszen gondoljuk csak el, mi történne, ha a szakma megalapozottnak ismerné el például az aszpartámról (E951-neurológiai panaszok), szacharinról(E954 ), nitritről(E249-250 rákkeltő hatás), egyes színezékekrők, tartósítószerekről szóló híradásokat. Ez esetben a fogyasztói bizalmatlanság olyan kaotikus állapotot idézne elő, amely gyakorlatilag megbénítaná az élelmiszer kereskedelmet.

Korunkban a legtöbb betegség sok tényező összhatásaként előálló kórkép. Ebből adódóan utólag igen nehéz megállapítani, hogy a számos tényező közül melyik és milyen tényező okozta a kialakult betegséget. Ráadásul vannak olyan kockázati tényezők, melyek általunk nem befolyásolhatók, kivédhetőek ( környezeti szennyeződések, vegyi terhelések… ) A táplálkozás nem ezek közé tartozik. Személyesen dönthetjük el, mit veszünk, mit teszünk családunk asztalára. Aki semmit nem tud arról, éppen mit eszik, az végtelenül kiszolgáltatott.

A magyar élelmiszeripar előírja a megfelelő fogyasztói tájékoztatást, ez azonban csak a csomagolóanyagon fellelhető jelölésekre korlátozódik, nem pedig azok élettani hatásaira. Az adalékanyagok általában nem önmagukban, hanem más kockázati tényezőkhöz társulva, genetikai hajlam függvényében okozhatnak nagyobb megbetegítési valószínűséget. Egy részük ártalmatlan, más anyagok ugyanakkor " szükséges rosszként " vannak jelen élelmiszereinkben.

Kinek ajánljuk az E-számokról őszintén című könyvet?

  • azoknak akik szeretnének minél természetesebben táplálkozni,
  • azoknak akik szeretnének végre az E-számok útvesztőiben eligazodni,
  • azoknak akik nem szeretnék több káros anyaggal terhelni szervezetüket,
  • azoknak akik szeretnék végre megkülönböztetni , hogy melyik adalék káros, és melyik ártalmatlan,
  • azoknak akik szeretnének egy szép ajándékot szeretteiknek.

Kinek NEM ajánljuk a könyvet?

  • azoknak akik nem akarnak változtatni életmódjukon, rossz szokásaikon,
  • azoknak akik azt vallják, hogy „csak egyszer élünk” és megtesznek mindent, ennek az egynek a megrövidítéséért.
     

Mennyit ér Önnek az egészsége?

Megér 2-3 doboz cigeretta árát? Esetleg egy nagy hamburger (összetétel többek közt: polifoszfát, nátrium nitrites pácsó, natrium nitrit, aromák, nátrium-glutamát, kárminsav, kalcium-szteaoril, natrium-acetát ) és egy nagy light-os kola (karamell, aceszulfám-K, aszpartám, natrium-citrát, foszforsav, citromsav, natrium-benzoát) árát?

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bevezetés
2 Kulisszák mögött
2.1 Ingatag alapok
2.2 Döntő változások
2.3 Az értékesítés művészei
2.4 Minden rossznak gyökere
2.5 A szabadság látszata
2.6 Veszélyes eszközök
2.7 Kettőn áll a vásár
2.8 Alapvető összefüggések
2.9 Bizonytalan mérték
2.10 Felborított egyensúly
2.11 Gyémánt vagy grafit?
2.12 Egy új helyszín: a laboratórium
2.13 Hazug étkek
3 Élelmiszereink kozmetikumai
3.1 Megnyerő ideológia
3.2 A sminkelés eszközei
3.3 Egy kis történelem
3.4 E-számok labirintusában
3.5 Titkok tudói
3.6 Hivatalos álláspont
3.7 Megrázó kísérletek
3.8 Szomorú valóság
3.9 Kételyek és kérdések
3.10 Nincs pardon
3.11 A kémia vasszabályai
3.12 Előny a gyártónál
3.13 Fogyasztói tájékoztatás, mint utópia
3.14 Hírhedt lista
4 A befolyásolás mesterei
4.1 Aromák
4.2 Felfokozott ízek, avagy: ízfokozók
4.2.1 Nátrium-glutamát (E 621)
4.3 Az élet illúziója: színezékek
4.3.1 Természetes színezékek
4.3.2 Mesterséges színezékek
4.4 A tárolhatóság ára: a tartósítószerek
4.4.1 A szalicil felemelkedése és bukása
4.4.2 A két favorit: benzoesav és szorbinsav
4.4.3 Daganat vagy kolbászmérgezés? A nitrát és a nitrit
4.4.4 Egyéb tartósítószerek
4.4.5 A tartósítószer mentes befőzés alapszabályai
4.5 Antioxidánsok
4.5.1 Természetes antioxidánsok
4.5.2 Mesterséges antioxidánsok
4.6 Étkezési savak
4.7 Elkeserítő vegyületek: az édesítőszerek
4.7.1 Kezdeti nehézségek
4.7.2 Édesítőszerek csoportosítása
4.7.3 A titokzatos szacharin
4.7.4 Hírek a ciklamátról
4.7.5 Az elhíresült aszpartám
4.7.6 Egy újabb lehetőség: K-aceszulfam
4.7.7 A narancs és a kémikus esete: E 959
4.7.8 Tényleg fogyókúrás a „light” termék?
4.7.9 Egyéb mesterséges édesítőszerek
4.7.10 Természetes édesítőszerek
4.7.11 Az édes íz várható jövője
4.8 Keserű ízű anyagok
4.9 Az adalékanyagok krémje: állománymódosítók
4.9.1 Algakivonatok (tengeri moszatok)
4.9.2 Maglisztek
4.9.3 Növénykivonatok
4.9.4 Gyümölcskivonatok
4.9.5 Erjesztési termékek
4.9.6 Cellulózszármazékok
4.9.7 Keményítőszármazékok
4.9.8 A tejfehérje (kazein), mint adalék
4.9.9 Szójafehérjék
4.9.10 A csodazselé: a zselatin
4.9.11 Az emulgeátorok
4.9.12 Egyéb állományjavítók
4.10 A levegőért is fizetünk? – Térfogatnövelők
4.11 Sütőipari adalékanyagok
4.11.1 A búza tragédiája
4.12 Egyéb adalékanyagok
4.13 A csecsemők és kisgyermekek kilátásai
4.14 Az élelmiszer feldolgozás problémás kérdései
4.15 Út a megoldás felé
1 táblázat Az élelmiszer-adalékanyagok E-számai és feltételezett hatásai
2 táblázat Az egészséges hat hónapnál fiatalabb csecsemők tápszereiben engedélyezett adalékanyagok
3 táblázat Az egészséges csecsemők és kisgyermekek elválasztási élelmiszereiben engedélyezett adalékanyagok
4 táblázat Gyermekeknek kifejezetten nem ajánlott adalékanyagok

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor

Ne veszítsd el csontjaidat!

A változó kor után sem kell félnie a csontritkulástól. A ne veszítsd el csontjaidat Forradalmian új hírek a csontritkulás megelőzéséről és leküzdéséről.

 

Tovább a vásárláshoz »


A könyvben részletesen olvashat a csontritkulás kialakulásáról, az ezt elősegítő tényezőkről, és pontos útmutatót kap arra, hogyan kerülheti el az osteoporosis kialakulását, vagy lassíthatja kifejlődését. A könyvben választ kap további érdekességekre is:

  • Milyen tényleges okok állnak a háttérben?
  • Miért marad el sok esetben a javulás?
  • Milyen étrend nevezhető "csontbarátnak", és milyen táplálékok előnytelenek az újabb kutatásokfényében ?
  • Az élelmiszeripar mint kockázat.
  • A női szervezetet érintő kérdések.
  • Miért erősebb a vegetáriánusok csontozata?
  • A csontbarát étrend-és helyes táplálkozás a gyakorlatban (Mintaétrenddel)

A megelőzésben és kezelésben kulcsszerepet játszik a táplálkozás, azonban itt a kalciumbevitelnél jóval többről van szó. Az úgynevezett fehérjekérdéssel, a "nagy kalciumparadoxonnal", a káros szenvedélyekkel, a nyomelem-szabályozással és a fitoösztrogénekkel is kiemelten foglalkozunk könyvünkben, különös tekintettel a veszélyeztetett korosztályokra. Mennyiben új tehát ez a kiadvány? Annyiban, hogy valós alapokon és új megközelítésben tárgyalja az étrend és a csontozat rejtett összefüggéseit, s ezt élelmiszer-ipari érdekek, táplálkozástudományi megalkuvások, hagyományokhoz való aggályos kötődés és egyéb "tabuk" figyelembevétele nélkül teszi. Mindezek mellett a "lezárt fiókok titkos aktáiból" is merít, hozzájárulva ezzel a csontritkulás kérdéskörének teljes és objektív átlátásához.
 

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor

Allergia- és Candida-kalauz

Megnövekedett az allergiák és a gombás eredetű betegségek száma hazánkban. Az allergiák hátterében sok esetben táplálkozási és egyéb életmódbeli okok állnak. Mit tehetünk az ételallergiák és a légzőszervi allergiák valamint a candida betegség ellen?

 

Tovább a vásárláshoz »


  • Miért vált világbetegséggé a pollenallergia?
  • Hogyan befolyásolja az étrend az ételallergiák kialakulási esélyét?
  • Mit tehetünk meg mi a javulásunk érdekében?
  • Visszafordíthatóak-e az allergiák?

E kérdések megválaszolása mellett a könyv hangsúlyt helyez a megelőző és terápiás étrend kialakításának legfontosabb szempontjaira, a kismama, a szoptatós anya valamint a csecsemő táplálkozásának alapelveire is.
Az allergia kérdésköréhez szervesen kapcsolódik a candidiasis témája. A második részben a szisztémás gombás betegségek okainak leírása mellett a következő kérdésekre keressük a választ.

  • Miért terjednek hatalmas sebességgel a gombás betegségek korunkban?
  • Hogyan előzhető meg és hogyan kezelhető hatékonyan a candidasis?
  • Milyen étrend javasolható a betegeknek és mely élelmiszerek ellenjavallottak?
  • Várható-e hosszútávú gyógyulás a candidasisból?

Mennyiben egyedi e könyv? Két olyan témáról ad keresztmetszetet, amelyek potenciálisan igen sok embert fenyegetnek hazánkban. Tudományos, mégis közérthető és gyakorlatias ismeretanyagot nyújt minden allergiában és candidiasisban szenvedő ember számára. Emellett a megelőzést is előtérbe helyezi, így egészségesek is haszonnal forgathatják. Az ismeretterjesztő jelleg mellett segíti a szaktanácsadást és az egészségtudatos szemléletmód elsajátítását is egyben. Mindezek mellett az ok-okozati összefüggések leírása, valamint a táplálkozásbeli okok megnevezése sok újdonságot, érdekességet és tanulságot hordoz a kedves olvasó számára.

Drámai helyzet

A XIX sz. közepén Magyarországon egy orvos csak elvétve találkozott allergiás vagy asztmás beteggel. A természeti népeknél végzett megfigyelések igazolták, hogy amint a fejlett civilizáció teret hódít egy közösségben, a betegek száma emelkedni kezd.

Az allergia problémaköre az utóbbi évtizedekben az ún. népbetegségek élmezőnyébe került. A szakemberek a XX. századot az „allergia századának” nevezték le. Európai viszonylatban mintegy 80 millió embert érint komolyabban a betegség, a teljes kontinens lakosságának 25 %-a szenved valamilyen allergiás tünettől.
Egy európai szakemberek összefogásával készült tanulmány szerint az allergiás betegek harmada még sohasem vett részt kivizsgáláson és tulajdonképpen nem is tudják pontosan, mi okozza tüneteiket. A megkérdezettek 70 %-ának életvitelét jelentősen befolyásolja allergiájuk, 45 %-uk nem tud sportolni és kertészkedni, 40 %-uk nehezen lépcsőzik, 35 %-uknak gondot jelent a házon kívüli étkezés és 30 %-uk esetén a szokásos házimunkák végzése is akadályokba ütközik. A betegek szerint orvosaik sok esetben jobbnak ítélik állapotukat, mint ahogy azt ők a mindennapokban megélik. Sajnos az allergiásoknak csupán 30 %-a néz komolyan utána a betegségével kapcsolatos tudnivalóknak, és általában csak ők törekszenek életminőségük javítására.
Az Egyesült Királyságban a lakosság mintegy 40 %-ában jelentkezik rövidebb-hosszabb ideig allergia az év során. A gyermekeknél tapasztalt légúti tünetek növekedése miatt a szigetországban az inhaláló készülékek iskolai alkalmazására dolgoztak ki programot.

A hazai statisztikák szintén elrettentőek. A teljes lakosság 30-35 %-ánál mutathatóak ki allergiás reakciók vagy intoleranciák. Az ún. allergiás nátha a lakosság 7-15 %-át érinti.33,7 1975-höz képest hússzorosára emelkedett az asztmás betegek száma; hazánkban jelenleg kb. 130000 asztmás ember él, számuk tíz évenként megduplázódik14. A budapesti gyerekek között az asztma gyakorisága az utóbbi négy évben 20 %-kal nőtt.7 Az allergiás bőrgyulladásban szenvedők száma szintén növekvő tendenciát mutat, az utóbbi 10 évben 10 %-kal emelkedett, jelenleg 10-20 % között mozog.

Az ételek elfogyasztása után jelentkező nem várt (adverz) reakciók szintén gyakoriak, bár ezeknek csak egy része sorolható az élelmiszer allergiák közé. Angliában a lakosság 20 %-ának van allergiára utaló reakciója, a terheléses vizsgálatok azonban csak 1,4 %-ban jeleztek valódi allergiát. Ennek oka az, hogy számos tünet hátterében ún. intolerancia húzódik meg. A tejcukor érzékenység is ezek közé tartozik. A magyar adatok szerint a felnőtt lakosság közel 20 %-ának klinikai tünete lesz egy pohár tej elfogyasztásától, azonban sokan már kétmilliónál is több laktózérzékeny emberről beszélnek. (A tejcukor érzékenységről később bővebben szó lesz.) Az élelmiszerallergiák előfordulását 2-4 % közé teszik a szakemberek.

A hazai helyzet tehát valóban drámai és a betegek számának fokozatos emelkedési is jól követhető. Néhány kutató „elképzelhetetlen egészségügyi katasztrófáról” beszél, mások közömbösen és tárgyilagosan állapítják meg: „megint egy újabb népbetegség, előbb-utóbb ez is várható volt.” Mindezek hátterében azonban elengedhetetlen, hogy feltérképezzük a legfőbb okokat és megtegyük a szükséges lépéseket a megelőzés és kezelés terén, ellenkező esetben belátható időn belül gyakorlatilag a teljes lakosságot érinteni fogják az allergiás kórképek. Jelenleg mintegy 3 millió allergiás beteg él hazánkban, akikhez évente legalább 200-250 ezer új beteg csatlakozik, és még említésre sem kerültek a regisztráción kívüli emberek, akik nem keresnek fel szakembert.
Az allergiás tünetek kiváltásában többféle környezeti és egyéb anyag érhető tetten. Gondoljuk át ezeket.

Könnybe lábadt ország

A szezonális allergiás náthát sokan csak „szénanáthaként” emlegetik, de ismeretes a „szénaláz” elnevezés is. E nevek meglehetősen félrevezetők, mivel a tüneteknek nincs közük a szénához és a betegség nem jár lázzal. A kezdeti tünetek között szerepel az orr, szájpadlás, torok és szem területén jelentkező viszkető érzés, majd elindul a váladék elválasztás és kialakul az orrdugulás. A meghűlés eredetű náthához képest jellemző eltérés, hogy szénanáthában az orr kifújása nem hoz megkönnyebbülést. A szezonális nátha gyermekek esetén gyakran társul a már meglévő gyermekkori asztmához, amely tovább rontja az orr funkciót és szájlégzést.

A szénanátha különösen a tanulóévek alatt jelent problémát, mivel az iskolai vizsgákon mérhető teljesítmény csökkenést eredményez. A kialakult helyzet tovább romolhat a nyugtató hatású antihisztamin szedésekor. (Az érettségi és felvételi vizsgákat a fűpollenszezon csúcsán tartják.)
A szezonális allergiás nátha tüneteit a levegőben nagy mennyiségben ( az év bizonyos szakában) található virágpor szemek és a penészgombák váltják ki.

Az Egyesült Államokban a parlagfű, Ausztráliában a fűfélék, Európa déli országaiban az olajfa, Svédországban a nyírfa pollenjei okozzák a legtöbb problémát. Nagy Britanniában az éger, a szilfa és a repce pollenje jelent meg újabb allergénként. (A pollen a növények hímivarsejtjeit tartalmazza, mely megtermékenyíti a „női” ivarsejteket.)
Hazánkban februártól májusig a fapollenek, májustól július végéig a fűpollenek, július végétől októberig a gyompollenek (különösen a parlagfű és üröm) okoznak allergiás tüneteket.
Magas pollenszám esetén (virágzás idején) általában a következő alapelvek betartása tanácsos:

Tartózkodjunk zárt helyen
Korlátozzuk a szellőztetést (vidéken 19-24 óra, városban 6-8 óra között tanácsos ablakot nyitni.)
Porszívózzunk gyakran és rendszeresen
Csökkentsük a szabadban végzett aktivitást ebben az időszakban
Mossunk hajat naponként (nem szükséges minden nap sampont használni, hanem folyó vízzel alaposan át kell mosni a hajat)
Ne vigyük be az utcai ruhát a hálószobába
Ne szárítsuk ilyenkor a ruhát és az ágyneműt a szabadban
Az orrjáratokat naponta mossuk át tenyérből felszívott langyos vízzel

Kezeléscentrikus orvoslás avagy a megelőzés esélyei

Korunkban egyre többször esik szó a megelőzésről, a prevencióról, az orvostudomány azonban – jellegéből adódóan – a kezelés-centrikusság és ezen túlmenően a gyógyszerek használata mellett teszi le a voksát. Az allergiás betegségek esetében a szakma kimondja: „a prevenció fontosságát elvileg a terápia elé helyezzük”, de hozzáteszi: „nehéz azonban meghatározni, hogy milyen prevenció lenne a leghatékonyabb.” A megelőzés elméletben tehát fontos, gyakorlatban azonban az orrcseppről, orrspray-ről, antihisztaminról és kortikoszteroidról beszélnek a szakemberek. Ez talán abból is adódhat, hogy az allergiát okaira rámutató irodalmak meglehetősen „sokszínűek”, és míg egyesek a genetikai hajlam meghatározó voltát hangsúlyozzák, addig mások a külső környezeti tényezők és az életmód fontosságát.
A szakmai álláspontok szerint az allergiás kórfolyamat egy határon túl már visszaafordíthatatlan (irreverzibilis), így e pont után a prevenciós törekvések értelmüket veszítik. Amennyiben a genetikai kód dönt, vagy a pontos kiváltó okokat nem ismerjük, így hiábavaló megelőzésről beszélni. Ha azonban a provokáló hatások egy része egyénileg elkerülhető, akkor a prevenció kérdésköre a legfontosabbá lép elő. Márpedig az újabb eredmények szerint ez utóbbi valószínűsíthető. Az allergiát kiváltó okok nagy vonalakban ismertek: örökletes faktorok, allergének magas koncentrációja, környezeti szennyező anyagok, klimatikus viszonyok, életvitel pszichikai állapot.

A szakirodalmak szerint a légúti allergiák esetében az ún. primer (elsődleges) prevenció, vagyis a túlérzékennyé válás megelőzése nehezen megoldható és csak filozófia, ugyanis a legtöbb allergént képtelenség kiiktatni a levegőből. Az allergén szegény étkezés – egyesek szerint – csak egy éves kor alatt hatásos, e felett nincs jelentős befolyása az allergiás történésekre. Számos megfigyelés azonban alátámasztja, hogy az egy éves kor feletti, sőt a fiatalkori és felnőttkori táplálkozási szokások is befolyásolják az allergiás folyamatokat.

Az orvosok az ún. szekunder prevencióban már nagyobb lehetőségeket látnak, ez a tünetek megjelenésének megelőzését jelenti a már szenzibilizált egyén (allergiás) életében. A lakásban illetve a körül lévő atka, svábbogár és hobbiállat (kutya, macska, tengeri malac) és penészgomba lecsökkentése, illetve kiiktatása („allergén-kontroll”), és így az allergén szegény beltéri mikrokörnyezet bizonyítottan csökkenti a tüneteket. (Az élet első hónapjaiban ez elsődleges prevenciónak minősül, vagyis magának a betegségnek a kockázatát csökkenti)

Az ún. kültéri allergének is szerepet kapnak a korai allergiás kórképekben, mivel az agresszív pollenekben dús hónapokban születetteknél magasabb a kockázat a légúti allergiákra. A téli időszakban született csecsemőknél ugyanakkor a háziporral és penészgombákkal szemben alakul ki gyakrabban allergia. Egyes gyógyszerek megelőző alkalmazását szintén prevenciós módszernek tartják a szakemberek, a farmakoprevenció szélesebb elterjedése azonban jelenleg tudományos alátámasztást kíván.
Az orvostudomány tehát ez esetben sem tudott túllépni a kezelés-centrikus szemléletmódon, sőt az allergológia szaktudománya még közelebb került a gyógyszerészeti diszciplinához.

Gyermekeink réme: az asztma

Az asztma változó mértékű légúti szűkület, amely a hám tönkremenetelével és leválásával járó gyulladásos folyamattal jellemezhető. Az allergiás folyamatok egyik alcsoportjához az ún. atópiás kórképekhez sorolható. A betegek családjában gyakran található allergiás nátha, allergiás kötőhártya gyulladás, örökletes bőrgyulladás és ételallergia.

Az asztmás egyének hörgői túlérzékenyek, kisebb ingerekre is görccsel reagálnak. Ilyenkor a hörgők simaizomzata összehúzódik, a nyálkahártyában duzzanat, gyulladás jön létre és levált hörgőhámsejtekkel teli nyálka termelődik. Ennek következménye a köhögés, a megnyúlt kilégzéssel járó nehézlégzés, fulladás, a mellkas kitágult állapota.
Az asztmát a XIX. század elején még nem ismerték, 1840-ben 5000 ambuláns betegből csak legfeljebb tíznél észleltek ilyen légúti megbetegedést. A betegek száma alig emelkedett a XX. század elejéig, sőt még azon is vitatkoztak a szakemberek, hogy létezik-e egyáltalán gyermekkori asztma. 1950-től rohamos növekedés indult meg, a 70-es-80-as években már 1 %-os gyakorisággal fordult elő asztma a lakosságon belül. A 90-es években 2-3 %-osra emelkedett ez az arány és a növekedés a mai napig folyamatosan tart.23
Jelenleg egyesek szerint 130-140 ezer asztmás ember él hazánkban. Mások ennél több beteget jeleznek. Az újabb felmérések szerint Magyarországon legalább 150-200 ezer felnőtt és 50 ezer gyermek és serdülőkorú asztmás él és számuk 10 évenként duplázódik.22 Fiúknál az asztma mintegy 1,5-2-szer gyakoribb. Ennek oka az, hogy fiúk esetén a tüdővolumenhez viszonyított légutak kisebbek, mint a lányoknál.
(A betegség a híres személyiségeket sem kerülte el: Ludwig von Beethoven, Leonard Berstein, Charles Dickens és J.F. Kennedy amerikai elnök is asztmás volt.)
Az asztma a civilizációs betegségek közé tartozik és legfőképpen a fejlett országok lakosságát érinti. Gyakran csecsemőkorban kezdődik, majd 8-10 éves korban javulást mutat. 14-15 év körül kétharmaduk panaszmentes, ez utóbbiak esetében azonban 25-30 éves korban a betegség visszaköszönhet és attól kezdve meg is marad (50 %-ban).

A betegségnek két fő típusa ismert: a külső okokra visszavezethető (extrinsic típus) és a külső okra nem visszavezethető (intrinsic típus). A megbetegedések legnagyobb részében az előbbi jellemző, amely jelzi, hogy a genetikai háttér nem minden. A megfigyelések szerint egypetéjű ikrek esetén is legfeljebb 60 %-ban lesz azonos allergizáltság a testvérekben. E tények arra engednek következtetni, hogy az asztmát általában külső tényezők határozzák meg.

Az asztmás betegek körében a gyermekek 85, a felnőttek kb. 50 %-ának esetében allergiás eredetű asztma mutatható ki. A megfigyelések szerint a gyermekek esetén 2 éves kor alatt az asztmát légúti vírusfertőzések váltják ki leggyakrabban (RS vírus, rhino-, parainfluenza- és az adenovírus). Igazolt szerepe van továbbá kisdedek esetén az anya dohányzásának is. A külső hatások között oki tényezőként jelenik meg a makrokörnyezet légszennyezettsége, különösen a nitrogén-dioxid és a dízelmotorok kipuffogógáza. A gépjárművek által kibocsátott nitrogén-oxid és a napfény hatására képződő ózon együttesen rendkívüli csapást mérnek a tüdő nyálkahártyájára.

A dízelmotorok esetében a koromszemcsék károsító hatása igazolódott. A légszennyezőkön kívül sok esetben ételallergia is kimutatásra került, főként tej-, tojás- és szójaallergia. (Az ételallergiák témakörénél részletesebben szó lesz az ételek és asztma összefüggéseiről.)
Az asztmát kiváltó okok ill. súlyosbító hatások között természetesen helyet foglalnak mindazok a tényezők, amelyek az egész éven át tartó (perenniális) allergiás nátha esetén már leírásra kerültek: pollen, por, penész, párás levegő, állati fehérjék. (A korábban leírt, védelmet szolgáló „intézkedések” a mikrokörnyezetben tehát itt is tanácsosak.) Ezeken kívül kiemelendő még a korábban nem említett pókháló, amelyek fonalai a levegőbe kerülve elősegítik a rohamok kiváltását. (sarkokban, bútorok mögött, nyílászárók környékén stb.) A ló és a nyúl szőre szintén provokáló.

Az asztma kiváltó okai között megemlítendő még az erőteljes fizikai terhelés, amely szinte minden gyermeknél hörgőgörcsöt produkál. A meteorológiai változásokon belül az alacsony hőmérséklet és alacsony nedvességtartalom vezet az asztma fellángolásához. Az ún. cirkadián ritmus (napszakos biológiai változás a szervezetben) különösen a késő éjszakai illetve nappali órákban hajlamosít asztmás rohamra, ugyanis e terminusba a legszűkebbek a hörgők.

A felmérések szerint a koraszülöttek könnyebben válhatnak később krónikus légúti betegekké a légútak hiányos kifejlettsége és a hosszan tartó mesterséges lélegeztetés károsító hatásai miatt. Az utóbbi években egyre több adat látott napvilágot, amelyek az allergiák – ezen belül is az asztma – és a lelki hatások közötti összefüggésre mutattak rá. A következőekben e kérdéskör kerül reflektorfénybe.

Az asztma lelki okai

A kutatások szerint számos esetben kapcsolatot lehet felfedezni a pszichikai állapot és bizonyos allergiás reakciók között. Ilyenek: az asztma bronchiale, a különböző bőrbetegségek (ekcéma, urticaria), valamint a szénanátha. (Az asthma bronchiale tipikusan pszichoszomatikus betegség)
Egyes kutatók szerint az esetek 12 %-ában ún. pszichoszociális stressz indítja el az asztmát. Az első rohamot kiválthatja heves házastársi jelenet vagy például az anyától való elszakadás is. Előfordulhat olyan eset is, amikor a rohamot a túlzott szülői „védelem”, féltés által keltett szorongás váltja ki. Megfigyelték, hogy a gátlásos, hangulati és érzelmi szempontból instabil emberek gyakrabban lesznek asztmásak. A nyugtalanság, bizonytalanság vagy kiszolgáltatottság nagyban növeli a kockázatot, főként gyermekkorban. Amennyiben az anyánál jelen vannak asztmatikus tünetek a kedvezőtlen pszichikai állapot hamarabb produkálhat a gyermekben is asztmát.

Az ekcéma kialakulásában főként csecsemőkorban játszhat szerepet a pszichikai állapot. Az élet első hónapjaiban a csecsemő szinte kizárólag bőrén keresztül érzékeli az anyai szeretetét és a gondoskodást. Ha ez hiányzik vagy nem megfelelő, akkor ez a biztonságérzet csökkenését vonja maga után, és ekcémás tünetekre hajlamosít. A gyermekkor további szakaszában a szorongó vagy visszataszító anyai magatartás befolyásolhatja az ekcéma megjelenési valószínűségét. A szénanátha esetében a nyálkahártya vérbősége illetve váladék-kiválasztása, valamint a lelki állapot között (konfliktushelyzet, szorongás) találtak összefüggést a kutatók.

Az eredmények hátterén megállapítható, hogy az allergia kérdésköre jóval túlmutat a fizikai értelemben vett orvosláson és belenyúlik az ún. pszichoszomatikus betegségek problémakörébe. A tapasztalatok szerint számos esetben a krónikusan fennálló lelki stresszek kézzelfoghatóan szerepet kaptak az allergiás betegség legelső tünetének létrejöttében. Egy-egy ételtől való undor is képes allergiához hasonló tünetet produkálni. Érthető is ez, hiszen a folyamatban részt vevő immunrendszeri működést az általános pszichikai státusz és az aktuális lelki állapot jelentősen befolyásolja. (Tragédiák után például egyes rákbetegek valószínűsége is növekszik, amely szintén a stressz és az immunműködés szoros kapcsolatára utal.)

A lelkiállapot az emésztési funkcióra, ezzel együtt az ún. bélrendszeri immunitásra is hat. Stresszes életvitel esetén sok esetben bélműködési zavart, krónikus bélgyulladást lehet kimutatni, amelynek következtében könnyen felbomolhat a bakteriális- és immunegyensúly a bélben. Ilyen módon lebontási és felszívási mechanizmusok változása olyan termékek bejutását teszi lehetővé a keringésbe, amelyek megnövelik az allergiák kockázatát. A lelki instabilitás tehát közvetlenül a központi immunitást, és közvetve az intestinális (bélrendszeri) immunitást is kedvezőtlenül befolyásolja. A háttérben minden jel szerint a hormonális- keringési- (pl. nyálkahártya működés) és izomtónust érintő (pl. hörgő szűkület) változások állnak.
Az légzőrendszeri allergiás kórképek okainak vizsgálatakor sokszor ráterelődik a figyelem a levegőben található allergénekre. Tekintsük át, melyek ezek fő képviselői.

Vádlottak padján

Az ételallergiák száma csecsemőkorban a leggyakoribb 3-7 %-ra becsülik. Ebben az időszakban általában a tej, a tojás és a szója a kiváltó ok és a tünetek rendszerint az idő előrehaladtával csökkennek, illetve elmúlhatnak. Felnőttkorban ritkábban fejlődik ki valódi ételallergia, mintegy 1,5-2 %-os gyakoriság jellemző hazánkban. A későbbi életévekben döntően a mogyoró, a dió és a hal a fő felelős a tünetekért, és a kor előrehaladtával a betegség meg is marad.

Az említett élelmiszereken kívül jellemző még a gluténtartalmú gabonákkal szembeni érzékenység, emellett egyre növekszik a gyümölcs- és zöldség-, valamint az adalékanyag-érzékenyek száma. Érdekes megfigyelés, hogy míg hazánkban a tej és tojás a leggyakoribb allergiát kiváltó élelem, addig az Észak-európai államokban a hal, az Egyesült Államokban a mogyoró, Japánban pedig a szója és a rizs. A jelek szerint minden országban az az élelmiszer válik a legkockázatosabbá, amelyet leggyakrabban fogyaszt a lakosság. E tényt a szakmai állásfoglalások is alátámasztják, vagyis minél többször találkozik egy élelemmel az emberi tápcsatorna, annál valószínűbb a vele szembeni allergia kialakulása.

Tej

A tehéntejfehérje érzékenyek száma a múlt század első felében jelent meg tömeges méretekben a tehéntej tápszerként való alkalmazása miatt. (A tejcukorérzékenység az intoleranciák témakörébe sorolandó, így később kerül tárgyalásra.) A statisztikák szerint 1948 és 1979 között közel negyvenszeresére emelkedett a betegek száma a világon. Korunkban a csecsemőtáplálásban bekövetkezett szemléletváltozásból adódóan csökkenő tendenciát mutat a tejallergiás csecsemők száma.

A tej kazein nevű fehérjéje az esetek többségében a 3 éves kor alatti gyermekekben okoz panaszokat. Kizárólagos szoptatás idején az anya étrendjéből kiválasztódhatnak az anyatejbe tehéntejfehérjék is, így előfordulhat ilyen esetben is tejérzékenység a csecsemőnél (kb. 0,5 %-os gyakorisággal). Ebből adódóan a szoptatás hónapjai alatt érdemes háttérbe szorítani a tejfehérhét tartalmazó ételeket. A kialakuló tünetek elsősorban a tápcsatornát érintik, ezen belül is: hányás, hasmenés, kólika, intestinalis vérzés léphet fel. Ezekhez társulhatnak légúti tünetek is, mint a rhinitis, a köhögés vagy a bronhitis, és bőrtünetek, mint az ekcéma és urticaria. Csecsemőknél étvágytalanságot, nyugtalanságot és gyakori éjszakai sírást is feljegyeztek a betegség során.
A fel nem ismert tehéntej allergia súlyos, életveszélyes állapothoz vezethet csecsemőkorban. A felszívódási zavarok komoly hiányállapotot idézhetnek elő. Az irodalmi adatok szerint a csecsemőkori tejallergia 3-4 éves korban megszűnik, azonban e gyermekek 30-50 %-a a későbbi életkorban ismét allergiássá válik. Ilyenkor azonban már nem táplálék-, hanem légúti allergia jelenik meg.

A tehéntej csecsemő- és gyermekkori fogyasztásával több más kórképet illetve állapotot összefüggésbe hoznak egyes szakemberek. Az Egyesült Államokban a vashiányos vérszegénység, a csökkent intelligencia, a fiatalkori cukorbetegség és bizonyos fertőző betegségek mutattak kapcsolatot a tehéntej bevitelével.

A tejallergia kezelésére már 1929-től kezdve szójatejet illetve szójafehérje bázisú tápszereket javasoltak a szakemberek. Ezek egy része anyatej helyettesítésére is alkalmas a születéstől kezdve, más termékek 4, illetve 6 hónapos kortól adhatóak. (Anyatej helyettesítésére, 0-6 hónapos kor között adható, szójafehérje-bázisú speciális tápszerek például: Humana SL, alsoy, Isomil, Milupa SOM szójaalapú csecsemőtápszer, Nutrilon soya 1. Kiegészítő táplálásra 4 hónaptól alkalmas: Humana SL szójapép, 6 hónaptól: Nutrilon soya plus 2, Milupa SOM gyümölcsös szójapép.) Sajnos a tehéntej-allergiások egy része szójára is érzékennyé válik, így ez a helyettesítés nem jelent minden beteg számára megoldást.

Több esetben a tehéntej allergiások jó tapasztalatokról számolnak be kecsketej fogyasztása esetén, és nagy megelégedettséggel fogyasztják az ilyen alapú termékeket. A nagy érzékenységű immunológiai tesztek azonban tehéntejallergia fennállása esetén más állat tejének fogyasztásakor is káros immunreakciókat mutattak ki. A kazeinre érzékeny szervezetben tehát nem tanácsos kecskétől vagy egyéb állattól származó tejfehérjét juttatni még abban az esetben sem, ha ez utóbbiak nem járnak kellemetlen tünetekkel.

A kazeint állományjavító adalékanyagként is használják többnyire húsipari készítmények, felvágottak gyártása során. Mivel az allergiáknál igen kis mennyiségű allergén anyag is elégséges az immunválasz provokálásához, így az említett termékcsoportok is károsan hatnak a tejérzékeny szervezetre. Úgy tűnik, a jövőben egyre szélesebb körben fogják használni a kazeinátokat az élelmiszeripari gyakorlatban, amely rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremthet a betegek számára.

Fontos megemlíteni, hogy a tejfehérje allergén tulajdonsága nem változik a tejsavas erjedési folyamat során. A tejföl, a kefír, a joghurt és a sajtfélék tehát hasonló „meglepetéseket” tartogatnak a tejallergiások számára, mint maga a tej.
A tej nem egy esetben furcsa tüneteket is eredményezhet. Ezek közé tartozik a most tárgyalásra kerülő refluxbetegség is.

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor

Kézben tartott idő

A legtöbb ember nyugtalan. Az idő szorításában éli rohanó hétköznapjait, miközben tanul, dolgozik, házat épít, hiteleket törleszt és gyermekeket nevel…

 

Tovább a vásárláshoz »


A felvállalt terhek azonban idővel meghaladják erejét, és felmorzsolják fizikai és lelki tartalékait. Feladatai egymásra tornyosulnak, restanciája egyre nő, jóhiszeműen tett ígéreteit nem tudja teljesíteni, és állandósuló belső feszültségei egyre jobban kimerítik idegrendszerét. Ennek fő oka a helytelen életidő- és életerő-gazdálkodás. Józan önértékeléssel, az életidő és életerő helyes beosztásával megtehetjük a lelki nyugalom felé vezető első lépéseket. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani számos konkrét tanáccsal, a kérdés elméleti és gyakorlati oldalait egyaránt vizsgálva.

Miről szól tehát e könyv? Az időbeosztás zsákutcáiról, a gyorséttermek „kivetett hálóiról”, az időzavar okozta stressz hatásairól, az ember „három arcáról”, az idő „rablóiról”, az elhullatott időmorzsákról, a bőbeszédűségről, a munkacsapdáról és az eredményes csoportmunka feltételeiről. Emellett szó esik a lelki és fizikai megfáradás okairól, a felesleges- és veszteségidők mibenlétéről, az idő- és munkatervről, az önfényképezésről, valamint az idő etikai vonatkozásairól. Egyszóval e kiadvány rohanó világunk „stresszes” emberéről, azaz rólunk szól.

A Tudomány és Életmód könyvsorozat e kötete elsősorban nem menedzsereknek és igazgatóknak, hanem minden időzavarral küzdő embernek íródott, beleértve a fiatal családanyát, a munkáját megszállottan végző családfőt, és az unokái jólétéért élő nyugdíjast is. Ugyanis nincs kivétel: az életidő- és életerő-gazdálkodás mindenkit közvetlenül érint. Ez a tény magyarázza, miért került bele e létfontosságú témakör az életmód-témájú kiadványok sorába.

A könyvet Dr Csiszár Miklós, a Péterffi Sándor u-i Kórház „elfoglalt” sebészorvosa lektorálta és véleményezte.

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor

Hogyan védjük az egészségünket világjárványok idején?

Szeretné elkerülni az influenzát és a betegségeket? Legújabb kiadványunkból megismerheti az immunerősítés módszereit!

 

Tovább a vásárláshoz »


  • Miért fenyegetnek egyre jobban az újabb vírustörzsek?
  • Mik az emberre is veszélyes állatbetegségek gyakoribbá válásának okai?
  • Mi a "sertések tragédiája" és milyen jövőképe van a sertéstenyésztésnek?
  • Miért dőltek le a falak az állati és emberi fertőzések között?
  • Milyen következtetéseket vonhatunk le a sertésinfluenza terjedéséből?
  • Mit tegyünk immunrendszerünk hatékony védelmében?
  • Fogyasszunk-e étrendi kiegészítőket, multivitaminokat a megelőzés érdekében?
  • Folytatódnak-e a világjárványok a jövőben?
  • Milyen jelzésekként értékelhetők a jelen eseményei?

A könyvet az aktuális történések hívták életre azzal a céllal, hogy tudományos ismeretekre alapozva, mégis közérthetően, felhívja a figyelmet a világjárványok ok-okozati összefüggéseire, a globális tendenciákra, a genetikai változások és vírusmutációk (ún. szegment-átrendeződések) jelenségére, a sertésekkel, madarakkal kapcsolatos problémakör és az emberi egészség összefüggéseire – és keresse a személyes kiutak lehetőségét, mind az életmód, mind a szemléletmód tekintetében.

A könyv rámutat a fő folyamatokra, az emberi tevékenység és a modern társadalmi berendezkedés mellékhatásaira”. Az aktuális történések fontos láncszemek lehetnek azon bizonyítékok sorában, melyek alapján tervezhetjük, újragondolhatjuk az életmódunkat, sőt akár „át is építhetjük” az életünket. A folyamatok és jelenségek ismerete segítséget nyújthat abban, hogy ne szorongjunk a beláthatatlan jövő miatt, hanem tudatosan készüljünk arra, ami testünkre-lelkünkre várhat az előttünk álló időben. A „felvérteződés”, a megoldások keresése és a személyes döntések meghozatala szerepel elsődleges szempontként e kiadványunkban is.

A könyvben részletesen kitérünk az immunrendszer megerősítésének egyszerű és mindenki által gyakorolható olcsó módokra.

 

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor

Génháború

A genetikai módosítással kapcsolatban egyre több kétely merül fel orvosban, közgazdászban, természetvédőben, gazdálkodóban és fogyasztóban egyaránt…

 

Tovább a vásárláshoz »


Nem is alaptalanul, mivel a korábban riogatásnak tartott borúlátó vélekedések igazolódni látszódnak a jelenben és árnyékot vetnek a jövőre.

A legkritikusabb területet a genetikailag módosított élelmiszerek jelentik a géntechnológia területén belül. Egyes orvosok és biológusok humán-egészségügyi- és ökológiai katasztrófától tartanak, míg a politikusok és közgazdászok egy része a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, a hatalom és tőke még teljesebb koncentrálódását jósolják a „GM” élelmiszerek elterjedésével párhuzamosan. Valósak lehetnek-e az aggodalmak? Erre keresnek választ a kiadvány első fejezetei.

A géntechnológia témakörének igen érdekes és tanulságos gazdaságpolitikai vonatkozásai is vannak. A hatalmi harcok, érdekellentétek, diplomáciai ügyeskedések és tudományos köntösbe bújtatott vonzó ideológiák e területet sem kerülhették el.
De óvatosságra intik-e az Európai Unió szakembereit a vészjósló híradások, vagy az öreg kontinens követi az Újvilág módszereit? Miért szükséges kiemelten foglalkozni a génmódosítás témakörével Magyarországon és a Pannon régióban? Jelen vannak-e hazánkban a génmódosított élelmiszerek és mi várható a jövőben? E témakörök is fókuszpontba kerülnek a könyvben.

A „génháború” kimenetelét nem a hatalom vagy a pénz, hanem a fogyasztó döntheti el. De érdekli-e egyáltalán a hétköznapi embert a génmódosítás? Él-e a szabad termékválasztás lehetőségével a vásárló, vagy továbbra is szokásszerűen teszi kosarába az élelmiszereket? Egészségünket és környezetünket meghatározó kérdések lehetnek ezek a közeljövőben. Valójában ez magyarázza, miért is íródott e kötet.

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tóth Gábor, Varga Melitta

Édesítsünk okosan

A szerzőnek eddig hét táplálkozási és életmód témájú könyve van könyvesbolti és biobolti forgalomban (ezzel együtt nyolc), melyek keresettek és olvasottak. Hogyan lehet egészségesen édesíteni a mai világban, léteznek-e egészségvédő édességek?

 

Tovább a vásárláshoz »


Tóth Gábor: Édesítsünk Okosan! című könyve aktuális, népszerű témával foglalkozik, tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthető stílusban.

Az új könyv az egyik legizgalmasabb témába nyújt részletesebb bepillantást az ünnepek idején: hogyan lehet egészségesen édesíteni a mai világban, illetve léteznek-e egészségvédő, előnyös élettani hatású édességek? 

A kiadvány körbejárja a jelenlegi és lehetséges édesítőszerek hatásait (cukor, mesterséges és természetes édesítőszerek), emellett elérhető alternatívát kínál egy hazai tudományos termékfejlesztés révén (Budapesti Corvinus Egyetem, Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézet segítségével)

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Hogyan fertőz a Coli baktérium ?

Egy törekvő baktérium: az E. coli
(Részlet Tóth Gábor: Beteg táplálékaink című könyvéből)

A fekáliás szennyezettség jelzője:
az Escherechia coli

Az E. coli az ún. coliform baktériumok csoportjába tartozik az ipari gyakorlatban néhány más, szintén bélcsatornában élő fajtával együtt, mint a Klebsiella, Enterobacter és Citrobacter. Amennyiben a coliform mikrobák élelmiszerben kimutathatóak, komolyan felvetődik a bélsárral való szennyezés valószínűsége a gyártás során. Ezért a kóliformokat a fekáliás keresztszennyezés (kontamináció) jelzőinek, egyfajta indikátor baktériumoknak tekintik…

 

További részletek az E. coliról »

Néhány pusztító járvány terjedése és állatvilággal való összefüggése

A fekete halál

A 18. század előtti idők legfélelmetesebb betegségét, a pestist, a fertőzéssel együtt megjelenő sötét színű kelések miatt nevezték fekete halálnak.
I.e. 430-426 között, a pelloponészoszi háborúban ütötte fel a fejét először a pestis Athénban, a történetírás tanúsága szerint. A háborúskodás és a városok túlzsúfolt volta miatt gyorsan terjedt a kór és több tízezer ember lelte halálát. Maga Periklész athéni államférfi is ebben halt meg. Rómában Marcus Aurelius Antonius császár uralkodása idején a pártus birodalom ellen folytatott hadjáratból hazaérkező katonák terjesztették a pestist, amely az uralkodó életét is követelte 180-ban.

A fekete halál – ha részletekre kiváncsi kattintson ide »

Egyéb (a könyvben olvasható) állatvilággal kapcsolatos világméretű járványok:
Világméretű influenzajárványok és okaik
A halálosztó Ebola
AIDS

AZ EMBERI RÁKBETEGSÉGEK KAPCSOLATA AZ ÁLLATVILÁGGAL

Az állatbetegségek és bizonyos humán kórképek közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja a szakembereket. Ma már tény, hogy számos emberi légúti vagy emésztőszervi fertőzés, esetenként ételmérgezés valamilyen módon kapcsolatban lehet az állatokkal. Merőben új megfigyelést jelent azonban, hogy egyes, embernél előforduló rákbetegség mögött az állatban illetve állati termékben megbújó valamilyen részecske vagy kémiai anyag jelenléte húzódik meg. E területtel folytatjuk a tárgyalási részt.

A vírusok és a rák
A rák átvihető?

Első olvasatra megdöbbentőnek tűnhet, hogy a rákbetegség esetleg átadódhat egyik szervezetről a másikra, azonban a feltevés egyáltalán nem légből kapott. A rákbetegség másik egyedre való átvihetőségét állatkísérletekkel igazolták azokban az esetekben, amikor a rákot vírusok okozták.
Mesterséges úton rákbeteggé tett egerek esetében a beteg állat teje az újszülött egerek döntő részében tumoros folyamatokat indukált. Amennyiben az újszülötteket anyjuktól elvéve vírusmentes anya mellé helyezték, az egerek rákbetegségének előfordulása elenyésző mértékűre csökkent. A többször megismételt, és hasonló eredménnyel zárult állatkísérletek azt jelzik, hogy a daganatos betegségben szenvedő állat, az anyatejjel, betegségének „rejtett csíráit” is átadhatta, amely iniciátor, vagyis rákbetegséget kiváltó tényezővé vált az utódok szervezetében.
Az állatkísérletek során a mesterséges vírusfertőzés sok esetben tumort okozott az állatokban. A tumor-vírusok – a megfigyelések szerint – a rákbetegség előidézése után a gazdaszervezetből másik szervezet felé veszik útjukat, amelyben ismét daganatot hozhatnak létre.

A rák átvihető ?– további érdekességek a témában »

Megerősödött Streptococcusok

A Streptococcusok (röviden Str.) szintén a jelző- vagy indikátor-mikrobák közé tartoznak, de emellett ételmérgezést okozó tulajdonságuk is ismeretes. Aerob, láncokba rendeződő, tejsavasan erjesztő, de gázt nem képző mikroorganizmusok. Közöttük számos állati és emberi kórokozó előfordul. E mikrobák – az előzőkhöz hasonlóan – a normál flóra alkotóiból alakultak át feltételesen kórokozóvá korunkban.

További részletek a Streptococcusokról »

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Halálosztó levesek, avagy mi fán teremnek az E-számok?

Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet…

Nincs is jobb egy kiadós zacskós levesnél! »

Miért nem fogyasztanak a light-os termékek
– avagy mitől híznak a malacok ?

Mindig borzasztó érzés, ha csalódunk valakiben vagy valamiben. Nagyon szomorú helyzet, ha – ingatag alapokra építve – kártyavárként hullik össze mindaz, amiben évekig hittünk. Valahol hasonló az ún. light termékek kérdésköre is. Évek óta hiszünk benne, hogy általuk fogyni fogunk, és e súlycsökkenés tartós is marad, ehelyett azonban egyre csak hízunk. De mitől lehet mindez? A válasz részben a kalóriamentes mesterséges édesítőszerekben is keresendő…

 

Miért nem fogyasztanak a light-os termékek? »

Daganat vagy kolbászmérgezés?
A nitritek E 249-250
Ma már nem titok, hogy a nitritek (E 249-250) a gyomorban és a tápcsatorna további részeiben nitrózaminná alakul, amely a bizonyítottan rákkeltő anyagok csoportjába tartozik.Az kísérletek során DNS-károsodásokat (mutagén hatás) és allergiás tüneteket is regisztráltak. A nitrátokból (E 251-252) a szervezetben nitritek képződnek, így az előbb leírt hátrányos folyamat a gyomorba jutó nitrátok esetén is lejátszódik.
A szakirodalmak szerint a nitrit viszonylag erősen mérgező anyag, embernél a halálos adag 2-6 g testtömegtől függően. A vérben – methemoglobinhoz kötődve – megakadályozza az oxigénfelvételt, és cianózist („kékbetegséget”) idéz elő.Mindezek hátterén adódik tehát a kérdés: miért engedélyezik a kálium-nitrit (E 249), a nátrium-nitrit (E 250) a nátrium-nitrát (E 251) és a kálium-nitrát (E 252) élelmiszer-adalékként való felhasználását, ha a toxikológusok már állást foglaltak a károsító hatást illetően?

A daganatok és a kolbászmérgezés összefüggéseiről! »

Mitől olyan nagy a zsemle? A levegőért is fizetünk? Térfogatnövelők
A térfogatnövelő adalékanyagok elsősorban a sütőiparban terjedtek el. A korábban használt oxidáló szerek (bromátok, perszulfátok, peroxidok stb) betiltásra kerültek, jelenleg az aszkorbinsav (E 300), a kalciumfoszfátok (E 341), a difoszfátok (E 450), a nátrium-, kálium- illetve ammónium karbonátok és a glükonsav (E 574) használata jellemző.
Korunkban tendenciaként jelentkezik, hogy egyre kisebb tömegből egyre nagyobb térfogatot szeretnének kihozni a gyártók. A légbefúvatással készített cukrászati habok és krémek, ízesített tej alapú desszertek, a tejszínhab, a habkönnyű piskótalap, a 2 kg-osnak látszó, valójában csak 1 kg-os fehérkenyér és az önsúllyal alig rendelkező „mega zsemlék és kiflik” mind észrevétlenül részévé váltak étrendünknek
Gyakorlatilag – kis túlzással élve – ott tartunk, hogy egy élelmiszerben döntően a vizet, az adalékanyagokat, a levegőt és a díszes csomagolást valamint a gyártó és kereskedő munkadíját fizetjük meg és csak kis mértékben az alapanyagot.

Ha többet szeretne tudni a térfogatnövelőkről! »

Miért tiltották be az Egyesült Államokban és nálunk miért nem ?
Mesterséges színezékek – E 110-200 között

Volt idő, amikor a mesterségesen előállított kémiai anyagokban látták az emberi táplálkozás korlátlan fejlődésének létalapját. Az elmúlt néhány évtized azonban megmutatta: az emberi elméből kipattant és lombikban előállított szintetikus vegyületek emberi szervezetbe juttatása beláthatatlan következményekkel járhat. A testünkkel való ilyenfajta kísérletezgetés könnyen megtermi ártalmas gyümölcseit és ez igaz a mesterséges színezékek tárgyalásakor is.
A tartrazin (E 102) az egyik legnépszerűbb képviselője az allergiát kiváltó színezékeknek. Önmagában egyébként sárga szín kialakítására alkalmazzák, de különböző színkombinációk részeként beépítve számos szín elérhető vele (zöld, barna). Feljegyzések szerint asztmát és csalánkiütést okozó hatása miatt Ausztriában és Svájcban betiltották, Németországban korlátozták használatát. A gyógyszerallergia vizsgálatok rámutattak, hogy aszpirin érzékeny embereknél a tartrazin érzékenység rendkívül gyakori (több mint 30%).
A kinolinsárga (E 104) állatkísérletekben ártalmatlannak bizonyult, feltehetően azonban allergiát okoz embernél. Az USA-ban betiltották használatát.
A külföldi kísérletek a narancssárga-S (E 110), a kárminsav (E 120), a neukokcin (E 124), a brillantfekete BN (E 151), az annato, bixin és norbixin (E 160/b), a patentkék V (E 131), és az indigókarmin (E 132) esetén még „csak” allergiát jeleztek. Az eritrozint (E 127) az idegrendszer és pajzsmirigy működésének módosításával hozzák összefüggésbe (pajzsmirigy daganat, thyroid tumor), az amarantról (E 123) és alluravörösről (E 129) kalcinogén és mutagén hatások feltételezhetőek.
A színezékek különböző allergiák kialakulásában is jelentős szerepet játszhatnak.

Az adalékanyagok hatása az allergiák kialakulására »

Út a megoldás felé
– öt fontos dolog az E-számokról amiről Önnek is tudnia kell!

A megoldási kulcsot nem az élelmiszeripar hatalmas gépezetétől kell várnunk. Az információk ismeretében egyéni szemléletmód kialakítása szükséges, amely végigkíséri vásárlásunkat – és egyúttal életünket is. Egészségünket és életminőségünket.

  • Minden megvásárolandó termék esetében olvassuk el a címkén szereplő összetételi felsorolást. Az élelmiszer adalékanyagok feltüntetése a termék címkéjén hatósági előírás.
  • Alapelvi szinten törekedjünk arra, hogy minél kevesebb adalékanyagot (E-számot) tartalmazó élelmiszert vásároljunk.
  • A csomagolás nélküli, utcai árusoknál, büfékben, gyorséttermekben kapható termékek összetétele fogyasztói szinten nem ellenőrizhető, ezért a megbízhatóságuk is kisebb. Legyünk óvatosak e termékek vásárlásakor.
  • Nem biztos, hogy minden reklám be akar csapni, de ne engedjük, hogy pusztán a reklám vegyen rá a vásárlásra.
  • Vásárlásaink legyenek előre tervezett, tudatos cselekedetek. Előfordulhat, hogy az üzletben kapunk kedvet egy-egy termék megvételéhez, azonban ne csak az ízlelő rendszerünktől vezéreltetve, koncepció nélkül válogassunk az élelmiszerek között. Ilyenkor ugyanis a „titkok tudói” (marketing manager) veszik át az irányítást felettünk.

Összefoglalás az E-számokról-Hátsó borító
Világunk sokat változott az elmúlt évtizedekben és ez az élelmiszeriparra is hatással volt. A termékkínálat bővülésével egy időben megjelentek a fogyasztóbefolyásolás különböző
eszközei is.A hangzatos ideológiák mögött számtalan ellentmondás feszül, és az egyre kiszolgáltatottabb vásárló csak alig ismeri, valójában mi is kerül az asztalára.
A táplálkozástudomány területén belül talán a legszövevényesebb kérdéskört az
élelmiszer-adalékanyagok, más néven „E-számok” megjelenése jelentette.
Valós és valótlan információk keverednek a tömegkommunikációban és csak kevesen tudnak biztosat. Az egészségét megőrizni vágyó fogyasztó – félve az esetleges ártalmaktól – gyanakvással nézi a termékek címkéjét, mások felesleges „pánikkeltésnek” érzik a negatívumok „felfújását”. Egy azonban tény: az E-számok egyre inkább az általános érdeklődés fókuszpontjába kerültek.
Bizonyára sokan vagyunk, akik- kimondva vagy kimondatlanul – kérdésekkel és kételyekkel küzdünk az élelmiszeripari tevékenységet és az E-számokat illetően.
Megismerhetjük-e valaha is a gyártási folyamatok kulisszatitkait? Megbízhatóak-e az E-számokkal kapcsolatos tudományos eredmények? Lehetnek-e egészségkárosító hatásai az adalékanyagoknak? Mit várhatunk a jövőben e téren? Többek között e kérdésekre keres választ kiadványunk szemléletformáló jelleggel, ugyanakkor tudományos megalapozottsággal, rámutatva a fő tendenciák irányára, és az egyedi jelenségek mozgatórugóira.

Tovább a teljes könyvajánlóhoz »

Tovább az összes könyvajánlóhoz »
Megosztom

Szerző:
Tóth Gábor

Bővebben » Tóth Gábor

Eseménynaptár

<< Aug 2017 >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3