Miért egészségtelen a húsfogyasztás?

Feltöltve: 2016. február 7.

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy miként hat a hús fogyasztása a szervezetünkre? De nem is gondolnánk, hogy nemcsak magunkat, de a földet is károsítjuk ha sok húst eszünk.  Ismerje meg, hogy a húsfogyasztás hogyan hat az egészségünkre, illetve mi a szerepe a globális felmelegedés kérdéskörében. Hogyan változtathatunk életvitelünkön az egészségünk érdekében?

 

 

 

A felmelegedés okozói és káros hatásaik

A globális felmelegedés az üvegházhatású gázok nagymérvű megjelenésére vezethető vissza légkörben. Ezek a gázok a földről távozó infravörös sugárzást visszaverik, és tovább melegítik a légkört, amely során földünk átlaghőmérséklete növekszik. Ennek hatására olvadnak el a gleccserek, a sarki jégtáblák, amik viszont fényvisszaverő szerepet töltenek be. Ezek elolvadásával előtűnő szárazföld vagy tenger már jobban felmelegszik, és tovább fokozza a káros hatást.

Az üvegházhatású gázok között szerepel a szén-dioxid (CO2), ami a fosszilis eredetű tüzelőanyagok nagymérvű felhasználásával került nagy mennyiségben a légkörbe a XIX. századtól. A növények a fotoszintézis során a szén-dioxidot felhasználják, de mikor elrothadnak vagy elégetik őket akkor újra szén-dioxid kerül a levegőbe. Az ember és az állatok egy része légzésük során szintén szén-dioxidot lehelnek ki.
A másik káros gáz a metán (CH4). A szerves anyagok lebomlásakor – emésztéskor és a szemét lebomlásakor is – kerül a légkörbe. Nagy mennyiségű metán van tárolva a szibériai mocsarakban és az óceánok mélyén. A mocsarak a globális felmelegedés következtében nyugat szibériában már olvadnak. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a tengerek mélyébe zárt káros anyag még nem kezd onnan kijutni.

 

 

Egységnyi szén-dioxid felmelegítő hatása alacsonyabb mint a metáné. (Ez utóbbi 25-ször olyan erős, 100 évre átlagolva). Tehát a metánból kisebb mennyiség is nagyobb károkat okoz, a szén-dioxidból viszont a már meglévő nagy mennyiség jelent óriás problémát. Meg kell említeni a nitrogén-oxidokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor, a kipufogógázok segítségével és a nitrogén-műtrágyázott talajokból kerül a légkörbe.

Ezeknek az üvegházhatást okozó gázoknak sajnos az a tulajdonsága, hogy sok ideig megmaradnak a légkörben. A metán 8-12 évig, a freonok akár 200 évig is, a nitrogén-dioxid 120 évig marad a légkörben. A szén-dioxid pedig csak 200 év elteltével kerül ki a légkörből. Tehát ha ma leállítanánk az emberi tevékenységből származó szén-dioxid környezetbe juttatását, a folyamat akkor sem fordítódna vissza teljesen. Az egyetlen amit tehetünk, hogy nem rontunk tovább a jelenlegi helyzeten.
Mindezek után gondoljuk át az állattartás kihatásait a légköri változásokra.

 

Az állattartás árnyoldalai

Egy amerikai tanulmány szerint a növényi alapú étrendnek sokkal kisebb káros környezeti hatása van, mint a húsalapúnak. Tehát minél kevesebb húst eszik valaki, annál kedvezőbb a környezet számára is, sőt – ha ezt a gondolatot továbbvisszük – a legjobb az lehetne, ha teljesen elhagynánk a hús és húskészítmények fogyasztását. A tanulmány adatai szerint a legártalmasabb élelmiszer a marhahús, mivel a szarvasmarhák felnevelése veszi legjobban igénybe a természeti erőforrásokat. Az egyik káros üvegházgáz a metán – többek között – a kérődzők bendőjében lévő erjesztőbaktériumok tevékenysége során, valamint a hígtrágya közvetítésével kerül a légkörbe. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett új jelentés szerint az állattartó ágazat CO2 egyenértékben mérve több kibocsátást termel – mintegy18 százalékot – mint a közlekedés. Az ENSZ és vezető környezetvédelmi szervezetek is megállapították, hogy az élelmiszer céljából történő állattartás jobban károsítja a környezetet, mint szinte bármi más tevékenység. Gondolhatunk a levegő- és vízszennyezésre, a termőtalaj erőforrásainak a kimerülésére vagy a talaj elvesztésére.

Az értisztításban, a koleszterinszint csökkentésben segítséget jelenthet a magas színanyag bevitel. Homoktövismag-őrlemény és a  Vörösszőlőmag-őrlemény megrendeléséhez kérjük kattintson a névre.

 

A hústermelés tehát nagymértékben hozzájárul metán termelése folytán is a globális felmelegedéshez. A szarvasmarha és birkatartás felelős az összes ember-okozta metán szennyezés 37%-áért, amit főleg a kérődző emlősök (szarvasmarha és birka) emésztőrendszere állít elő, és az ammónia 64%-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz. Az állattenyésztés során szabadul fel az összes emberi eredetű nitrogén-dioxid 65%-a is, aminek 296-szor nagyobb a globális melegítőképessége (úgynevezett GWP), mint a szén-dioxidnak.
Nem elhanyagolható az a korábban említett szempont, hogy az állattartás során az élővizeink és a talaj is szennyeződhetnek. Az állatok növekedésük során sok vizet, takarmányt és gondoskodást igényelnek. A betegségek megelőzésére és kezelésére antibiotikum, illetve egyes gyógyszerek előzetes adása szükséges. Bizonyos országokban még növekedési hormont is adnak az állatoknak, amelynek az emberi szervezetre is lehet hatása. (Ezek az anyagok a húsfogyasztás révén vagy a vizek útján károsítják egészségünket.) Egyes adatok szerint egy kg marhahús előállítása 7000 liter vizet igényel, más adatok szerint 13000, de akár 100000 liter is szükséges lehet. Szembeállítva az 1kg burgonyához szükséges 35 l-rel látható, hogy a hústermelés tehát nagyságrendekkel több vizet igényel mint a növénytermesztés. A búzatermesztés is csak 1000-2000 l vizet igényel kilogrammonként. A haszonállatok etetéséhez megtermelt növények területét is fel lehetne szabadítani az emberi fogyasztásra szánt termények számára.

 

A húsfogyasztás hatásai

Az állati termékek közül az úgynevezett hús-kérdés a legkritikusabb, ahogyan az előzőekben erről szó volt. A környezetvédelmi szempontok mellett azonban közvetlen egészségvédelmi területek is felmerülnek. Az elmúlt évtizedekben (a II. világháború óta eltelt időben) elégséges adat gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a hús élettani hatását, előny/hátrány arányát megvizsgálják, és megtegyék a kiértékeléseket. A tárgyilagos következtetéseket persze jelentősen megnehezítik az úgynevezett évezredes hagyományok, az üzleti szféra befolyásoló hatása és az emberi ízlelőrendszer illetve élelmiszerfogyasztási szokások előnytelen módosulása. Mivel e cikk fő témáját nem a hús élettani hatásai képezik, e helyen csak tömör összefoglaló gondolatokra van lehetőség.

A húsfehérjét az állati szervezet építi fel növényi aminosavakból. Az emberiség a másodlagos állati fehérjék fogyasztására állt át, mely nagy változást jelent a korábbi évszázadokhoz viszonyítva. (Régen kiegészítő tápanyagforrásként fogyasztották az állati termékeket) Ez a jelenség az emberi szervezetre közvetlenül kihatott. A nagymértékű húsfogyasztás károsítja a szívet és a keringési rendszert, az érkárosító fehérje összetétel és rejtett zsírok miatt. Növeli a bélrendszeri méreganyag képződés esélyét, emellett rostokat és védő hatású (protektív) antioxidáns vitaminokat, nyomelemeket nem tartalmaz, így hozzájárul a vastagbél- és végbélrák kifejlődéséhez. (Befolyásolja a káros bélbaktériumok növekedését) Növeli a kiválasztó szervek terheit, és savasító hatása révén a csontozatra is káros lehet. (A húsban elenyésző mennyiségű kalcium van) Mindezeken felül korunkban az állatbetegségek, rejtélyes vírus és baktériumhordozás veszélye is felmerült, mely tovább súlyosbítja a kérdéskört. Összességében a húsfogyasztás hátránya ma már jelentősen túlhaladja a lehetséges előnyöket (vastartalom, teljes értékű fehérjék, B12 vitamin), így – a környezetvédelmi, etikai és egyéb szempontokat is egybevetve – komoly újragondolást igényel ma már a hús-kérdés.

 

Életünk megváltoztatása 

A korábbiakban láthattuk, hogy világunk történései új fénybe helyezik egyéni életünket is. Sajnos a globális felmelegedés hatásait mindenki megérzi valamilyen módon. Kibújni a következmények alól nem lehet. Az egyes személyek szén-dioxid kibocsátása az energiafelhasználásunk során, utazásaink alkalmával vagy az autónk használata miatt egyre nő. Az általunk elfogyasztott állati eredetű élelmek előállításakor szintén szennyeződhet a környezet, így mi magunk is közvetve hozzájárulunk a problémákhoz.
 

 

A legnehezebb, de egyetlen helyes út, ha megváltoztatjuk kialakult szokásainkat. Igen nehéz feladni egy-egy olyan „beidegződést”, melyet évek-évtizedek óta gyakorolunk, de az ismeretek birtokában szükséges, hogy újragondoljuk életünket. Ha hirtelen megbetegszünk pl. szívinfarktusban vagy rákban, mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyógyuljunk. Még kedvelt húsételeinkről is lemondunk, csak hogy jobban érezzük magunkat, és hosszú ideig együtt lehessük házastársunkkal vagy gyermekeinkkel, unokáinkkal.

A szervezetet károsító tényezők ellensúlyozásában, a daganatos betegségek elleni harcban segítséget jelenthet a színanyagok bevitele.   A vörösszőlőmag-őrlemény megrendeléséhez kérjük kattintson a névre  

Manapság már nemcsak a szervezetünk, hanem a földünk is „beteg”, sőt – bibliai példával élve – a haldoklás, haláltusában való vergődés állapotában van. Az idő az egyetlen tényező, mely Földünket elválasztja a katasztrófáktól. Éppen ezért egyre gyakrabban hallhatunk időbeli „előrejelzéseket”, melyek jelzik, milyen időtávon belül következhet be az összeomlás, a vészjósló jelenségek hátterén. A régebbi előrejelzések még több száz évet jósoltak, de az idő előrehaladtával egyre szűkösebb az előrevetített intervallum a vészes folyamatok lezárulásához. Bár a Biblia egyértelműen leírja, hogy a földi létnek nem valamilyen természeti katasztrófa vet véget, mégis ezek a folyamatok jelzésértékűek sok tekintetben.

Az immunrendszer erősítésben, a bélflóra regenerálásban segítséget jelenthet az inulin bevitel. Hazánkban lényeges a mindennapos szív- és érvédelem, a vércukorszint és koleszterinszint csökkentése. BIOCSICSÓKA SŰRÍTMÉNY rendeléshez kattintson ide! 

Meg kell próbálnunk energiafelhasználásunkat csökkenteni, vigyázni a vízkészletekre és hasznos átgondolni étkezési szokásainkat is. Ha sok ember csökkenti húsfogyasztását ennek hatása azonnal érezhetővé válik a légkörben, míg az alternatív energiaforrásokra való átállás időbe telik. Mindez elhatározás kérdése, ha megértjük ennek fontosságát egészségünkre és környezetünkre nézve, akkor könnyebb és tudatos lesz a váltás.

honlap: www.e-mentes.com

 

Tóth Gábor
okl. élelmiszeripari-mérnök

Minden jog fenntartva!

Felhasznált irodalom:
Tóth Gábor: Beteg táplálékaink Pilis-vet Bt. 2011.
www.levego.hu: Globális éghajlatváltozás Sok a bizonytalanság. Dr. Mika János éghajlatkutató. Országos Meteorológiai Szolgálat
http://kgmb9.com/main/content/view/5786/76/ Top 10 Reasons Why It's Green to Go Veggie (April 22, 2008 11:48 AM)
www.wikipedia.hu globális felmelegedés, üvegházhatás szócikk

Képek:
www.morguefile.com
ID-10039322AmbrohttpwwwfreedigitalphotosnetimagesHealthy_Living_g284-Woman_With_Blueberries_p39322html
ID-100132566marinhttpwwwfreedigitalphotosnetimagesBeauty_g419-Pretty_Young_Woman_p132566html
ID-10035341photostockhttpwwwfreedigitalphotosnetimagesHealthcare_g355-Female_Doctor_Checking_Blood_Pressure_p35341html

 

Megosztom

Szerző:
Tóth Gábor

Bővebben » Tóth Gábor

Eseménynaptár

<< Sze 2018 >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30